Akár 100 milliárd juthat kerékpáros fejlesztésekre
Szép ígéretek hangzottak el a hazai kerékpáros infrastruktúra fejlesztését illetően egy hagyományteremtőnek szánt pénteki, budapesti sajtóbeszélgetésen. Budapesti és országos, munkába járást illetve a bringás turizmust egyaránt segítő fejlesztésekről esett szó. Országos szinten akár 100, Budapesten több mint 8 milliárd forintot költhetnek a jelentős részben különféle uniós pénzekből finanszírozott operatív programok (VEKOP, GINOP) pályázatai révén.
De nem csak utakról szólt a beszélgetés. Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztostól tudtuk meg, hogy 5 pontos javaslatcsomagot tettek le a kormány asztalára. Ebben egyebek mellett javasolták, hogy a vonóhorogra szerelhető kerékpártartó is kaphasson rendszámot, méghozzá szürkét. Ezzel elejét vennék az olyan eseteknek, amikor az autóst azért büntetik meg, mert a bringatartó miatt a hátsó rendszám nem látszik. Vagy éppenséggel azért, mert merő jó szándékból az autó rendszámát átszerelte a tartóra, így viszont az autó nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Szintén javaslatot tettek a közbringarendszer országos egységesítésére, látva a vidéki városok növekvő érdeklődését a budapesti Bubi iránt. A javaslatok közt szerepel a kerékpárral munkába járók költségtérítése az autót vagy tömegközlekedést használókhoz hasonlóan. Révész Óbuda példáját említette, ahol napi 400 forintot kapnak a munkába két keréken közlekedők. Szerinte az elképzelés gyenge pontja az ellenőrzés illetve, hogy jár-e munkahellyel szemben lakó, a bicajt csupán a zebrán áttoló dolgozónak is a pénz, vagy sem? — vetett fel egy jogos kérdést, melyre a válasz egy napi átalány lehet. Az intézkedéstől a kerékpárral közlekedők számának további növekedését várják, mert — Révész szerint — az ország rendben lévő gazdasági helyzete és az alacsony benzinár miatt annyian járnak autóval, hogy már nem lehet közlekedni. „Mindenkinek érdeke, hogy rend legyen” — mondta.
Egy a Magyar Kerékpárosklub (MK) által hivatkozott felmérés szerint Magyarország Európa 3. helyezettje a kerékpáros közlekedésben. A közlekedők 22%-a teker. Kisebb településeken az arány 50, míg Budapesten 3, a főváros belvárosában 20%. Az MK célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 3 százalék 10-re növekedjen — mondta Kürti Gábor, MK-elnök. Ezen vélhetően segít majd a Rákos-patak mentén 2,4 milliárdosra taksált fejlesztés, a Szilágyi Erzsébet fasor és Zugligeti út közötti infrastruktúra, az Etele tér-Bocskai út útvonal, illetve a 2017-re a Dagályt az Országházzal összekötő rakparti útszakasz. Kevésbé a dél-budai kerületeket összefűző, a Molnár-sziget magasságában kerékpáros-gyalogos híd építését is magában foglaló projekt — vélik Kürti Gáborék. Szerintük előbb sugárirányban kellene bekötni a belvárosi forgalomba ezeket a területeket. Szintén vitás pont a Főváros és az MK közt a Bartók Béla út felújítása során meg-, vagy meg nem valósuló bringás infrastruktúra. „Amikor utakba kell beleharapni, sávot kell elvenni, nem megy, plafonba ütközünk” — kritizálta Kürti a városvezetést, melyet Szeneczey Balázs, főpolgámester-helyettes képviselt. Szerinte a Főváros kerékpárosbarát, amit az elmúlt 4 év fejlesztései is bizonyítanak. „Ne egymás terhére, hanem egymás mellett megférve fejlesszünk” — tette hozzá. Ennek érdekében vizsgálják felül a főváros integrált közlekedésfejlesztését tárgyaló Balázs Mór-tervet, amiben szerinte alulreprezentáltak a közúti fejlesztések.
„Olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek turisztikai szempontból is értelmezhetők” — így Révész Máriusz a Budapesten kívül építendő utakról. Szerinte ott van értelme ilyen fejlesztéseknek, ahol a legnagyobb turisztikai forgalomra lehet számítani. Kiemelt projektek a Budapest-Balaton kerékpárút, a Balaton-kör, valamint az európai hosszú távú hálózathoz tartozó Eurovelo 6. Utóbbinak Révész szerint Bécs évi mintegy 300 ezer vendéget köszönhet. Ha az utat igényesen kialakítanák, és az út mentén a szolgáltatásokat is fejlesztenék a majdan rendelkezésre álló GINOP-os pénzekből, Budapest akár 150-200 ezer további turistát szerezhetne. Jól járna egyebek mellett a Dunakanyar is, ahol — mint azt egy visegrádi vállalkozó panaszolta — a fejlettebb infrastruktúra miatt a külföldi bringások többsége a szlovák oldalon teker. A határ román oldalára visz majd a Debrecen-Nagyvárad kerékpárút illetve tervezés alatt áll az Eger-Debrecen szakasz. Akár 45 milliós ráfordítással is megvalósítható a Fertőd-Keszthely összeköttetés, ha kihasználnák a kis forgalmú és erdőgazdasági utakban rejlő lehetőségeket — magyarázta a kormánybiztos. Az eddig jellemzően hivatásturisztikai céllal fejleszthető vidéki kerékpárutak üzemeltetése nem megoldott a városhatárokon túl. Erre a közútkezelő a jövőben 2 milliárd forintot kaphat a költségvetésből.
Az utak tervezése jövő nyárig is eltarthat, míg a kivitelezés ősszel indulhat meg. „Ha nem kerül homokszem a gépezetbe” — kormánybiztos. Ha mégis elkészülnek, a külföld felé is érdemes kommunikálni, amin az MTÜ mellett nagyot lendíthet a Eurosport és a Tour de Hongrie kettőse. Sok vendégéjszakát hozhat Révész szerint, ha a szlovén és lengyel országúti körversenyhez hasonlóan a magyart is programjára tűzi a sportcsatorna. (Ha nem hétéves kihagyásokkal kerül megrendezésre...)
