Egy magyar startup, az AerinX szerint a repülőgép-balesetek nagy részét emberi mulasztás okozza, és a pilótahibák után második helyen vannak a gépek átvizsgálásakor, karbantartásakor elkövetett hibák. A probléma megoldására kiterjesztettvalóság-alapú rendszert fejlesztenek.
{youtube|id=IfapLlezMLw}
“Onnantól, hogy a repülőről kiderül, hogy valamilyen sérülést szenvedett aminek a helyét a legtöbb esetben már tudják, a repülőgépmérnök kimegy a helyszínre, megtapogatja, leméri vonalzóval, bejelöli filccel, utána visszamegy a műhelybe és több ezer oldalnyi dokumentumot néz át” – magyarázza a problémát Kiss Antal Bence, az AerinX ügyvezetője. “Azt, hogy adott területen adott sérülés mit jelent a gépnek, például korábban volt-e már ott sérülés, milyen a lemezvastagság, és a többi rengeteg információt pdf-dokumentumokból gyűjtik ki. A mi rendszerünkkel ez az idő percekre csökkenthető” – a mérnök csak felteszi az okosszemüveget, kivetíti a gépre az adatokat és gyorsan kereshet, mert már minden információ rendelkezésére áll. “A legnagyobb problémát az jelenti, negyvenméteres gépen hogy lehet meghatározni adott pontot. Jelenleg szegecsek elhelyezkedése alapján mérnek, a mi rendszerünk ezt másodpercek alatt teszi meg”. Ezeknek a folyamatoknak a gyorsításával szerintük a jelenlegi akár 1-1,5 órás átvizsgálásokat 20 percre is csökkenthetik, amivel gyorsabban fordulhatnak a járatok, kevesebb lehet a késés, sokat spórolhatnak a légitársaságoknak.
Az AerinX-nek van már partnere, folyamatban van a szerződés egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, részben magyar repülőgépkarbantartó-vállalattal (akit egyelőre nem nevezhetnek meg). “Az első lépcső, hogy a partnerrel együttműködve működőképes, éles körülmények között használható, pilotképes terméket szeretnénk előállítani. Ez részben rendelkezésünkre áll, de hogy ezt valóban pilotolni lehessen, ahhoz még finomítani kell”. Erre használnák az ebben az iparágban nem túl nagy összegnek számító 250 millió forint egy részét, a következő lépcsőben pedig újra tőkét vonnának be, ezt már a piacképes termék kifejlesztéséhez.
Forrás: Forbes Magyarország