Áldás vagy átok?

A világörökségi cím elnyerése óriási lehetőség egy desztináció számára. Tudnak-e élni ezzel a lehetőséggel a hazai világörökségek - erre a kérdésre keresi a választ Karsai Árpád, az SOS Idegenforgalmi Tanácsadó Iroda vezetője, a Budapesti Gazdasági Főiskola ,és az Edutus Főiskola megbízott oktatója.

Az Unesco világörökségi címére az 1972-es „eredeti” Egyezmény alapján, továbbá a szellemi kulturális örökségekre vonatkozó 2003-as Egyezmény alapján lehet pályázni. Jelenleg 745 kulturális, 188 természeti és 29 vegyes világörökségi helyszín van a világon. A cím elnyerése a presztízs mellett a megőrzéshez szükséges forrásokhoz való jobb hozzájutást és a turizmus fejlődését is segíti. A cím elnyeréséért a pályázó helyszínek részéről az illetékes nemzeti, régiós, stb. intézmények szakmai támogatásával küzdelem folyik. E cikkben az építészeti hagyományőrzéssel, környezetvédelemmel összefüggő kérdésekről nem, csak a turizmus szempontjairól beszélnék.

Az Unesco listájára való felkerülés a hosszas előkészítés után nagy sikert jelent helyi szinten és az országnak is. Legutóbb hazánkból a Szellemi Kulturális Örökségek Listájára került fel a solymászat és Mezőkövesd ünnepelheti. Kérdés azonban: jövedelmező-e mindez a turizmusiparnak?

Nemzetközi viszonylatban nagyon is, a hazai világörökségek ellenben általában nem hozzák a külföldön elvárható – és másutt kimutatható – hozamokat. Egyes Unesco-helyszínek turizmusa (látogatószám, vendégéjszakák, költés) a listára kerülés után többszáz százalékkal nőtt. Fontos persze, hogy hasonló típusú Unesco helyszínt hasonlítsunk össze, és nehézségek adódhatnak a méréssel kapcsolatban, főleg az olyan – nálunk gyakori – örökségtípussal, mint a kultúrtáj. Ez azonban nem tarthat vissza attól, hogy a helyi közösség képviselőivel, turisztikai szakemberekkel, vendéglősökkel felvett mélyinterjuk alapján ne pórbáljunk meg képet alkotni arról, ami szálláshelystatisztikák nélkül is feketén-fehéren megfigyelhető. A következtetésem pedig az, hogy elképesztő és bosszantó módon a nemzetközi példákkal homlokegyenest ellenkezően, hazánkban a világörökségi státusz nem hoz számottevő jövedelmet, a listára kerülés után (tartósan) semmiféle fellendülés nem következik be.

Módszertani nehézségek

Nehéz adatot gyűjteni arról, hogyan változott a világörökségi helyszíneink vendégforgalma, mivel a magánszálláshelyekre vonatkozó adatgyűjtés csak 2000-től indult. Márpedig Hollókő (1987), Aggtelek (1995) és Pannonhalma (1996)  tekintetében szállodák a turisztikai kínálatban nem játszottak és azóta sem játszanak szerepet, a magánszállások vendégéjszaka-adatai pedig az UNESCO listára kerülés éve előtti évekből ismeretlenek. Hollókőn az eladott várbelépők száma nem nőtt az elmúlt 10 évben, Pannonhalma vendégforgalma ugyanezen időszak alatt a KSH szerint csökkenést mutat. Tokajban 2001-ben 10.629 vendéget regisztráltak, 2010-ben 10877-et, 2011-ben csak 9211-et, tavaly már csupán 9090-et. 

 

Lesújtó állításait iletően tudna konkrétabb lenni?

A Fertőd-Neusiedler See Kultúrtáj 2001-es listára kerülése nem hozott gazdasági előnyöket, a KSH adattáblái szerint Tokajban a vendégszám, Hollókőn a vendégéjszaka-mutató még csökkent is. Pannonhalma sem tudott az Apátság megnövekedett belépődíj-bevételein túl profitálni a listára kerülésből.

Most nézzünk néhány külföldi példát. Az 1978 ban Unesco-listára került wieliczkai sóbánya Krakkó közelében, folyamatos forgalomnövekedéssel már elérte az 1,1 milliós éves látogatószámot, a japán Shirakawa falucska 600 ezerről 1,8 millióra növelte a vendégforgalmát, piacot hozva a helyi termelők ajándéktárgyainak és bioélelmiszereinek. (Részletesebben lásd a keretes cikket).

A világörökséggé nyilvánítás kapcsán Tokaj, Pannonhalma, Hollókő öbb millárd forintos európai uniós támogatást kapott. Ön a fejlesztéseket az elmaradt mutatók miatt utólag feleslegesnek tartja?

Isten őrizzen ettől. A világörökségek bázisán nyert fejlesztési pénzek javítják az infrastruktúrát, a turisztikai szuprastruktúrát, emelik a termék, a fogadóképesség színvonalát az adott fejlesztés természete szerint, s a helyi közösség környezetének, életminőségének új szintjét hozzák létre. Egyes helyszínek veszélyeztetetté nyilvánítása, megtámogatása, majd levétele a veszélylistáról, mint a wieliczkai sóbánya és Dubrovnik esetében, kifejezetten sikeres volt.

Akkor a mi világörökségi helyszíneinken miért nem fejlődik hasonló tempóban a turizmus?

Előrebocsátom, hogy nem szabad erőltetni általános igazságokat, és recepteket ráhúzni minden egységre, én leginkább azokról a helyszínekről beszélnék, ahol az örökséghely nemzetközileg nem annyira ismert, s ahol épp a listára kerüléstől lett volna várható a fellendülés. Olyan nemzetközi vonzerejű helyszínnél, mint Budapest, arról következtetéseket megfogalmazni, hogy az Andrássy út világörökséggé nyilvánítása mennyire hozott plusz vendéget, s ez hogyan bogozható ki a főváros iránti keresletből, vagy hogy a 2010-ben Európa Kulturális Fővárosaként ünnepelt Pécs vendégforgalmának tavalyi örvendetes növekedése mely részben köszönhető az Ókeresztény Emlékek világörökségi státusával, alapos külön kutatás nélkül nem lenne szerencsés. A kérdés inkább az, hogy Tokaj, Pannonhalma, Hollókő, Fertőd Kultúrtáj stb. esetében miért nem jelent meg a robbanásszerű fejlődés.

Nos, a hiba okát szerintem a turisztikai szakmai alapokon történő desztináció-menedzselés hiányában kell keresni. Fantasztikus építészmérnöki, műemlékvédelmi szakmai teljesítményekkel jellemezhetők e hazai felterjesztések. A menedzsment (kezelési) tervek nagyon komolyak, néprajzi, környezetvédelmi, építészeti, a megóvás jogi eszköztárát felvonultató kvalitásokban gazdag anyagok születtek minden esetben. Ami viszont a turizmust illeti, véleményem szerint szinte semmi nem történt. Talán abból a feltételezésből indultak ki a városatyák, műemlékvédelmi szakemberek, hogy „világörökségileg” meg lett csinálva a helyszín, és innentől már csak aratni kell: turisztikailag önjárók lesznek e dicsőséges emblémával felruházott helyszínek.

Nem lettek. A világörökség-lét az unikális élmény magasfokú reményét hordozza a bizonytalan érdeklődőben, a helyszín számára pedig valóban a magasabbfokú turisztikai potenciált, de ez még kevés!

Mit kellene tenni ebben a helyzetben?

A javasolt recept: külön turisztikai kezelési tervet kell készíteni, annak keretében pedig, ami mindennél fontosabb: marketingkoncepció kell az apró taktikai intézkedésekig lebontva. Milyen egyszerű lenne persze, ha a világörökségi helyszíneken profi TDM szervezetek dübörögnének és meglépnék ezeket a lépéseket. Hollókő az ország „tdm-ileg” legfejlettebb régiójában van,még térségi tdm is van „felettük”, csakhogy konkrétan és helyileg nincs működő TDM szervezet az elvárható – és hiányzó - marketingtevékenységgel. FertődKultúrtáj vagy Pannonhalma területén nincs is ilyen szervezet. Tokaj az egyetlen, ahol aktívan működik a TDM-szervezet, de meglátásom szerint ott sem történt meg az elvárt fellendülés, talán a marketingre fordítható források szűkössége miatt. Skóciában akad olyan hely, ahol igazi vonzerő alig van, de a fantázia (a víziszörny ötlete) és a fantasztikus piacra viteli technika (marketing) pótolja azt, és dől a vendég: www.visitlochness.com. Nálunk vonzerőben nincs hiány, csak a turisztikai termékké válás akadozik, a piacra vitelre pedig már szinte nem jut energia.

A turisztikai tanácsadóknak, desztinációs menedzsereknek egyaránt nagy mozgástere és felelőssége van ezen a területen, de csak akkor, ha egyáltalán helyzetbe vagyunk hozva. Ha a település jegyzője úgy érzi, mindent tud a turizmusról, és még spórolni is akar, akkor annak meg is lesz a böjtje.

Minden magyar világörökség hungarikum

A Hungarikum Bizottság ez évi első ülésén összeállította a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősülő nemzeti értékeket összesítő első listáját. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012.évi XXX. törvény erejénél fogva az UNESCO eredeti világörökségi listáján szereplő magyar helyszínek továbbá az emberiség szellemi kulturális örökségének listáján szereplő hungarikumok „automatikusan” a hungarikumlistára kerültek, mint hungarikumnak minősülő nemzeti értékek.

Aki többet szeretne tudni a témáról, várjuk a május 10-ei Hungarikumok és országmarketing reggelire!

http://www.kreativ.hu/esemeny/hungarikum_reggeli/index.php


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.