Az idei nyár eddigi tapasztalatairól, a további időszak lehetőségeit latolgatva, a nyarat felváltó őszi hónapokról, és a tó korántsem leglátogatottabb időszakát, az utána következő telet is prognosztizálva beszélgetünk a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Balatoni Régiójának vezetőjével, Forsthoffer Ágnessel, aki tulajdonosa, egyben igazgatója is a balatonfüredi négycsillagos Hotel Margarétának.
Kékszalag, Jazzpiknik, NTAK-adatok. Nálunk ilyentájt na jó, nem teltház, de a 70-80 százalékos töltöttség minden évben garantált, most jó, ha hétközben félházzal üzemelünk, de a hétvégi Kékszalag tókerülő verseny nyilván az egész városban megdobja a forgalmat. A megnövekedett költségek miatt mi csak 10-15 százalékot emeltünk az árainkon a tavalyihoz képest, azonban úgy látom, még ezt sem bírja el a piac. Az NTAK adatai alapján – amelyekről azt gondoljuk, hogy megbízhatóak - Balatonfüred négycsillagos házai esetén a múlt héten átlagosan 30 százalékos, ezen a héten 40 százalékos a töltöttség, most, a főszezon elején. Az északi parton a Kékszalag vitorlásversenyen kívül még egy program szokott sok látogatót vonzani - ez a Paloznaki Jazzpiknik. Szerencsére mi is azt látjuk, a zenei rendezvény napjaira megtelnek majd a környék szálláshelyei, beleértve a miénk is.
Utazási irodák, négy évszak, új szállodák. Már év elején, január-februárban látni lehetett, azok az utazási irodák, amelyek külföldi úti célokat kínálnak megfizethető áron, jó évnek néznek elébe, rengeteg volt az előfoglalás. Ezek a rekordfoglalási számok idén az esetünkben nem jellemzőek. A pandémia után fokozott érdeklődéssel találkoztunk, ami nem biztos, hogy hosszú távon az elvárható realitás. Most elégedett lennék azzal, ha a kereslet intenzitása elérné a 2018-19-es átlagot. Ehhez nagy szükségünk van a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) segítségére – a Balaton brand tudatos építése külföldön, a nemzetközi forgalomélénkítő kampányok most úgy kellenek majd, mint egy falat kenyér. Ami nem csak a főszezonban, hanem mind a négy évszakban generál vendéget a balatoni szálláshelyekre – mind belföld, mind külföld tekintetében. Látjuk azt is, hogy térségünkben a szálláskapacitás növekszik. Nagy kérdés, hogy vajon egész évben elbír-e a tó környéke ennyi, már üzemelő, vagy épülőben lévő szálláshelyet? Lesznek-e ennek a folyamatnak vesztesei, kényszerülnek-e egyes szállodák időszakos vagy teljes bezárásra? A főszezonon kívüli időszakokban is elfogadható átlagos kihasználtság elérése szerintem brandépítést, termékfejlesztést és jelentős marketing támogatást igényel. Az MTÜ rendelkezésére álló NTAK adatok bizonyára jó támpontot szolgáltatnak ehhez.
Beszállítók, SZÉP-kártya, TDM-szervezetek. Az ma már nem hír, hogy nekünk, szállodásoknak mennyire megugrottak a költségeink. A beszállítóink az euró árfolyamára, az üzemanyagárakra, az inflációra hivatkozva, legutóbb pedig a kiterjesztett gyártói felelősség díj bevezetése miatt mind-mind árat emeltek. Az augusztustól életbe lépő SZÉP-kártya rendelet módosítás miatt pedig a tervezett bevételek elmaradására is fel kell készülnünk, hiszen a kártyákon lévő összegeket sokan várhatóan hideg élelemre fogják fordítani. Mert az az igazság, lehet és kell is a Balatont külföldön promotálni – de mi, itteni szállodások, alapvetően a belföldi piacból építkezünk. Ennek alappillére a SZÉP- kártya. Ha ezt kihúzzák alólunk – nagy bajban lennénk. Az alulról építkező TDM szervezetekben sem látok sajnos akkora erőt, hogy sikereinket rájuk alapozhatnánk. A ország- ill. régiós marketing véleményem szerint csak központi irányítással hatékony. Forrása az a TUHO lehet (turizmusfejlesztési hozzájárulás), amelyet a Covid ideje alatt nem kellett fizetnünk, most azonban már igen, és amelyet hangsúlyosan arra kellene fordítani, amire létrejött: a hazai turizmus élénkítésére, fejlesztésére, a leghatásosabb eszközök, módszerek segítségével. Az eredményes központi marketing tevékenység jelentheti az egyik kiutat a mostani helyzetből.
Forrás: Turizmus Online