Fontosak a helyi termékek és a népi mesterségek a tájházak életében
Közel háromszáz tagot tömörít a Magyar Tájházak Szövetsége – mondta a Turizmus Online-nak Hegedüsné Majnár Márta, a szövetség ügyvezető elnöke. Jelenleg több mint négyszáz tájház működik az országban.
Mindezt abból az alkalomból hangsúlyozta a szakember, hogy a szövetség az elmúlt hét végén a Vas megyei Vasváron és Oszkón tartotta éves országos értekezletét. Ennek keretében a résztvevő több mint száz meghívott előadásokat hallgatott meg a tájházakhoz kapcsolódó szakterületek fontosságáról. Így – egyebek mellett – szó volt az értéktárakról, a hungarikumokról, illetve a közösségi együttműködés erősítéséről is.
A helyi termékek és a népi mesterségek
Mint elhangzott, a hazánkban működő tájházak életében kétségtelenül fontos, hogy milyen környezetben, illetve épületben mutatják be a helyi örökség értékeit, de legalább annyira lényeges az is, hogy a fiataloknak – főleg az iskoláskorúaknak – milyen múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak. Emellett fontos, hogy miként szemléltetik és gyakorolják közösen az érdeklődőkkel a népi mesterségeket. Ezért elengedhetetlen – mutatták rá többen is –, hogy a helyi termékeket minél jobban megismerhessék a turisták, megkóstolhassák és meg is vásárolhassák azokat. Erre vonatkozóan a jó gyakorlatokat igyekeztek népszerűsíteni a konferencián megjelentek körében.
Ezt követően sokan kíváncsiak voltak a Szombathely mellett működő Vasi Múzeumfalura, amelyet bemutattak a résztvevőknek. Azután láthatták, hogy Felpéc, Őrszilas és Somogyszob civil közösségei hogyan működtetik a tájházaikat, ők gazdag programokkal készültek el az érkező vendégek számára. A szakemberek ezután tapasztalatgyűjtés miatt bejárták a Vasi Hegyhát és az Őrség tájházait is.
Megkóstolták az Őrség zöld aranyát
Szalafőn az Őrségi Nemzeti Park munkatársai például megtanították a vendégeket arra, hogyan kell sütni a kerek perecet. Emellett hagyományos eszközökkel tökmagolajat is sajtolhattak, melyet meg is kóstolhattak a résztvevők. Úgy mondják, hogy ez a termék az Őrség zöld aranya, ahogy az idei Ország tortát erről nevezte el a készítője, a salgótarjáni Szó testvérpár.
Az értekezlet résztvevői a Vas megyei Oszkón is jártak, ahol a harminc éves helyi Hegyi Pásztor Kör tagjai voltak a házigazdák. Megtudhatták, hogy a civil szervezet munkájának köszönhetően az elmúlt három évtizedben sikerült megmenteniük a falu hegyi pásztorpincéit, amelyeket be is mutattak nekik.
Hegedüsné Majnár Márta kérdésünkre elmondta: az elnökség azt is értékelte, hogy a helyi közösségek mennyire igyekeznek országszerte vonzóvá tenni a tájházakat. A szövetség jövőre ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, az elmúlt másfél évtizedben pedig kedvező változások történtek a tájházaknál. Elsősorban az bemutatóhelyek infrastruktúráját fejlesztették, eredményesen.
Folyamatosan megújulnak a bemutatóhelyek
A szövetség már a jövőre tekint, ezért a tájházmozgalmat arra ösztönzi, hogy őrizze meg a múlt örökségét a következő évtizedekben is. Eközben viszont fontos, hogy lépést tartson a kor követelményeivel is.
Az ügyvezető elnöktől azt is megtudtuk, az elmúlt években az észak-magyarországi települések nevezetességeinek számító tájházak jelentősen gazdagodtak. Közülük – többek között – országos hírűvé vált a cigándi tájház, de felújították a noszvaji, a boldogi, a parádi, a kisnánai, a kerecsendi és a kisterenyei tájházat is. A fenntartó önkormányzatok, egyesületek, alapítványok és civil szervezetek a jövőben is fontosnak tartják, hogy újabb tájházakat nyissanak, illetve a meglévőket folyamatosan felújítsák.
