Michl József (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy mintegy 250 millió forint uniós pályázati támogatás felhasználásával megújították a faállományt, korhű módon helyreállították a park műromjait és több épületét.

Megvalósult a kastély melletti, egykor nyári konyhának épült ingatlan műemléki rekonstrukciója. Az 1803-ban emelt épület egyik oldala vakolatlan mészkőfal. Az anyagban látszanak a földtörténeti negyedkor tengereiben egykor élt növényzet szármaradványai. A szokatlan anyagválasztás a parkban több helyütt előfordul, hozzájárul a műemlékegyüttes romantikus hangulatához.

Mivel a térségben újrafakadtak a bányaművelés miatt korábban elapadt források, a parkban ismét kialakították a Tükör forrás által táplált tó medrét, valamint biztosították a Pálmaház melletti kisebb tó természetes vízutánpótlását.

Szabadtéri színpad és kerti lak

Az Angolpark rehabilitációjának korábbi ütemében 525 millió forintos ráfordítással 1700 férőhelyes nézőtérrel rendelkező szabadtéri színpadot hoztak létre, valamint felújították az Esterházy család által 1784-ben építetett copf stílusú kerti lakot.

Az épület földszintjén a Herendi Porcelánmanufaktúra kétszáz évet átfogó alkotásaiból nyílt állandó kiállítás, mivel a porcelánt előállító Farkasházy Fischer Mór Tatán alapította meg manufaktúráját. Az emeleten az angol mintájú kertépítészet európai és magyar példáit, valamint a tatai Angolpark történetét mutatják be tablókon és videókon.

Az Angolpark Tata tóvárosi városrészében található, a 25 hektáros, mesterséges Cseke-tó mellett. Magyarország első, angol mintára készült, nagy kiterjedésű parkját 1783-ban alakította ki az Esterházy család birtokán Böhm Ferenc uradalmi mérnök.

Építésének idején a nagy vízhozamú források különleges klímát, állandóan nedves talajt biztosítottak a területen. A növényeket virágzásuk, lombosodásuk ideje, koronájuk mérete, színe, levélszíneződésük szerint válogatták össze. Az országban itt ültettek először szomorú fűzeket.

A parkban több műromot építettek a 12. század elején emelt vértesszentkereszti apátság maradványainak felhasználásával, de a falakban egy harmadik századi római kori sírkő is látható.

Az Angolparkban 1934-ben szabadtéri színpadot hoztak létre, ahol nyári fesztiválokat rendeztek. A terület szélén 1948 májusában jelölték ki az olimpiai edzőtábor helyét, mivel ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres olimpiai szereplés után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak.