A projekt célja a meglévő ipari parkok infrastrukturális fejlesztése, a városban élők és dolgozók életminőségének javítása, egyúttal a helyi iparvállalatok segítése. 

A fejlesztések főként kerékpárút-építéseket, gyalogosátkelő-kialakítást, a csapadékvíz-elvezető hálózat bővítését, szennyvíz- és ivóvízhálózati fejlesztést, valamint több helyen a közvilágítás kiépítését célozzák.

Hangsúlyozta, a város valamennyi iparterülete érintett a programban, és a fejlesztés az összes vállalat, így egyebek mellett a Marzek-Kner, a Hirschmann, a Linamar és a Mondi számára is pozitív hatású lesz.

Szarvas Péter polgármester elmondta, ebben a fejlesztési csomagban - amelyen 2016 óta dolgoznak - összesen 12 projektelem szerepel: a nyolc hazai finanszírozású mellett négyet az európai uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből, 1,7 milliárd forintból valósítanak meg. Így a teljes fejlesztés 4,5 milliárd forintba kerül - közölte.

A TOP-os projektek három helyen szintén kerékpárút kialakítását, egy helyen új ipari út építését célozzák - mondta.

Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő hangsúlyozta: az, hogy a Modern városok program újabb projektjei esetében született meg a támogatói okirat, mutatja, hogy a kormány komolyan veszi választási ígéretét, a program folytatását.

Emlékeztetett arra, a Modern városok program keretében országszerte mintegy 250 projekt létezik, ezek közül Békéscsabán 20-25 valósulhat meg. A teljes program költségigénye 3500 milliárd forint körül van, a békési megyeszékhelyet - az M44-es gyorsforgalmi út megépítése nélkül - 85-90 milliárd forint értékben érinti.

Herczeg Tamás megjegyezte, a békéscsabai ipari cégeknél számos, a környező településeken élő ember is dolgozik, a most jóváhagyott fejlesztések őket is érintik; ezáltal a kormányzat azon szándékát valósítják meg, hogy élhető középvárosok és vonzáskörzetek jöjjenek létre az országban.

A miniszterelnök és Szarvas Péter polgármester 2016 áprilisában írt alá megállapodást a Modern városok program békéscsabai fejlesztéseiről, amelyek között szerepel egyebek mellett egy hűtőház és egy paradicsomsűrítő-üzem felépítése, a reptér fejlesztése, egy nyomdaipari képzőközpont kialakítása és egy 15 milliárd forintos energetikai fejlesztés is. A forrást részben hazai, részben európai uniós támogatásból teremtik elő.