A jól működő inbound marketinget mutatta be a konferencia elején Damjanovich Nebojsa, a Senpal és a Hubspot képviselője, aki szerint a marketingesek általában a leadgenerálásban - vagyis a látogatók honlapról történő bevonzásában -, a honlap tartalmi összeállításán és az alkalmazott technikákon véreznek el. Problémát jelenthet, hogy nem edukációra épülő dinamikus tartalommal töltik meg a honlapot, illetve nem keresőoptimalizált az oldal. A későbbi fázisokban a lead nurturing - vagyis a regisztrált felhasználókkal való kapcsolattartás - során azok ügyféllé nevelésében a fokozatosság elvét kell alkalmazni, nem szabad azonnal sales-módszerekkel támadni őket, és az edukáció itt is lényeges. "Ha már megvan az ügyfél, a marketingautomatizálás segítheti a hatékonyabb működést" - javasolta. 

Zajban dolgoznak

Magát az ügyfélszerzés témáját Szalaghári Éva boncolgatta az Fps webügynökségtől. Mivel napjainkban percenként 2,4 millió Google keresést indítanak, a szakember szerint óriási a zaj, ezért meg kell találni a megfelelő utat az ügyfelekhez. Ami a legfontosabb, az a tervezettség és a relevancia. A kevesebb, de jobban felépített tartalom többet ér, keresőoptimalizálttá kell tenni a honlap, blog tartalmát illetve adott időközönként frissíteni kell azt. A potenciális ügyfeleket csalogató ajánlatokkal kell elkötelezni, például úgy, hogy bizonyos exkluzív tartalmakhoz csak regisztrációval férhessenek hozzá.

A következő előadásban egy esettanulmányon keresztül ismerhették meg a résztvevők a jó social media kampány ismérveit. Fábián Levente az Eoptikától mesélt cégük Facebook-kampányáról. Mivel a vállalkozás kontaktlencsét árusít, célcsoportjuk nagyon változatos. Azért választották a játék formátumot, mert az emberek szórakozni járnak a Facebookra, illetve a játékot megelőző regisztráció során megadják az adataikat. Mint mondta, a célközönségre szűrés a nyeremény megválasztásával, a játék típusával és a célzott hirdetéssel érhető el. Esetükben a többkérdéses kvízjáték működött a legjobban, ajándék tekintetében pedig a több nagy nyeremény. Ami még fontos Fábián szerint, az a szabályok egyszerűsége, és a feltételek tisztázása. Saját kampányuknál négy hónapon belül megtérültek a kampány költségei.

A célcsoportszegmentálásról beszélt Fialka Krisztina a Reach Media képviseletében. A szakember bemutatta, milyen módszerekkel lehet adatbázist építeni, erre volt jó példa néhány éve a Facebookon dübörgő indiánnév-játék, amely egy ékszerészet számára gyűjtött adatokat. A szakember konklúziója szerint a legjobb mindenképp a saját adatbázis. Ebbe bekerülhetnek az ügyfelek, többek közt website-ról, online nyereményjátékból, mobilon vagy mobilappokon keresztül. Szegmentálni két adattípus felhasználásával lehet: a primer adatokat a felhasználó adja meg, míg a származtatott adatokat a viselkedés alapján lehet leszűrni. 

Sárkányok a sales-ben 

Azt hogy a már kialakított potenciális ügyfelekből hogyan lesz vásárló, Dely Gábor, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) képviselője mutatta be sárkányok értékesítésén keresztül. A vásárlást megelőző fázisban egyénre szabott, tömegesen kiküldött tartalommal kelthető fel a vevő érdeklődése. Például ha valaki böngész egy oldalon, érdemes megcélozni egy kedvezményről szóló bannerrel. A vásárlást követően is, kiegészítő szolgáltatásokkal motiválható a vevő, hogy egyéb termékeket is válasszon a már kiszemelt áru mellé (például sárkányszárny-ápoló szert).

Hazai esettanulmányokkal érkezett a konferenciára Dunder Krisztián a Growww digital képviseletében. A szakember a Concorde prémium banking szolgáltatást népszerűsítő kampányukról, illetve a Nádor Dentalnak készített kampányukról beszélt. Előbbi esetében főleg az Adwords-szel értek el sikereket, de a keresőoptimalizálás és a Facebook is jól működő platform volt az akcióban. Online videókkal hatékonyak tudtak lenni a leadgenerálásban – egy ilyen videó előnye Dunder szerint, hogy hitelesít, pozícionál, illetve maradásra bírja a felhasználót. A fogorvosi rendelőnek készített kampányuk tanulsága az volt, hogy nem mindenütt működnek a szokott módszerek. A rendelő potenciális ügyfeleinek körében például nem működött az online űrlapok kitöltése, helyette telefonos megkereséssel tudtak sikeresek lenni.

Egy hiányzó előadó helyére beugorva Koncz Gábor mesélt néhány szót a Protopmailről, az általuk fejlesztett és értékesített marketingautomatizációs szoftverről. A piac alig 5 százaléka használ jelenleg ilyen jellegű szoftvert, de a használók száma 50 százalékkal nő évente. A legnagyobb fogyasztói fenntartások közé tartoznak, hogy nem fogják tudni használni, nem kellően eredményes vagy túl drága a szoftver. Az előadás szerint a Protopmail egyszerű marketingautomatizációs rendszert kínál.

Hogyan kerülhető el, hogy a kiküldött levelek a spambe kerüljenek? – ezzel a kérdéssel foglalkozott Nagy Balázs és Daróczi Gábor az Smtp.hu-tól. Általános jelenség, hogy a legtöbb hírlevélprobléma abból adódik, hogy a kiküldés túl lassú, illetve hogy a levél a spambe kerül. Amire figyelni kell a hozzáértők szerint, többek között a spamlista figyelése, a kiküldött levelek mennyisége (be kell melegíteni az IP-címet, vagyis fokozatosan kell emelni a kiküldött hírlevelek számát), de a megbízható levélküldői státusz megszerzése is fontos (erre a szolgáltatóknál lehet regisztrálni, a szolgáltatói visszautasítás ennek következtében csökken). 

Amikor a Facebook gyártja a célcsoportot 

Bonyhádi Zsuzsanna a GE Lighttingtől előadásában a B2B marketing területén új szemléletet, és az eddiginél hatékonyabb módszert jelentő revenue marketingről beszélt. Kevés fejlődés, elmozdulás történt a szektorban az elmúlt években - standolás, szóróanyag a jellemző, de csak 5 százalék folytat revenue marketinget. Fontos szerinte, hogy együttműködésben kell lenni a sales-szel, ez lenne alapvető, viszont a legtöbb cégnél elkülönül a kettő; mérhetőnek kell lenni, szükség van inbound marketingre, marketing-automatizációra és a kezdeti időszakban benne van a bukás esélye is – mondta, de olyankor tanulni kell ezekből és csinálni kell tovább. Ha valaki szeretne belevágni a revenue marketingbe, szüksége lesz auditokra, egy összegzést kell készítenie, kialakítania a portfóliókat, invesztálni és releváns tartalommal célozni az ügyfélkört. A módszer hosszú távú előnye, hogy előbb kiszámítható majd növekvő marketingbüdzsével jár.

A remarketing lényege, hogy már egyszer megérkezett látogatókat próbálunk visszacsalogatni a weboldalra személyre szabott üzenetekkel – erről már Gombos Zsolt beszélt az OMA-tól. Nem szabad tehát homogénnek tekinteni a látogatókat, a különböző jellemzők alapján újra kell csoportosítani az embereket. A módszer működési elve, hogy bizonyos kódokat helyezünk el a honlap forrásaiban, a rendszer megcímkézi az egyes látogatókat, melyek közül később válogathatunk, célozhatóvá válnak. A retargeting ehhez képest annyiban más, hogy nem kell hozzá működő honlap, csak egy adatbázis (például e-mail adatbázis). A módszer kiterjesztése a Facebookon a hasonló célcsoport létrehozása. Ezzel a saját adatbázisunkat feltöltve a Facebook létrehoz számunkra egy hasonló csoportot, amelyre Facebook-hirdetésekkel lehet célozni. 

Az éhes vásárló külön eset 

A küldés gomb megnyomása után a levelek kb. 78 százaléka kerül az inboxba. A maradék spam, vagy eltűnik. Ezen néhány módszer segítségével lehet segíteni - magyarázta Lőw Márton a Rocketmailtől. Ilyen például, ha a küldő URL-je és a From domain egyezik egy hírlevél esetén, ha három domainnél nincs több a levélben, illetve, hogy az URL ne szerepeljen feketelistákon. Kerülendő az URL-rövidítés használata, a túl sok HTML-kódot érdemes kerülni, a szövegnek pedig megfelelő arányban kell állnia a képekkel és a linkekkel. Az egyes szolgáltatók másképp reagálnak: a Gmail a legnagyobb, ennek megfelelően megbízható és korlátlan mennyiségű levelet hajlandó elnyelni, míg a Yahoo a „legháklisabb”.

Ha statisztikai adatokat szeretne valaki több csatorna között megosztani, fontos hogy ne egylépéses vásárlásai legyenek, hanem a fogyasztó több lépésben jusson el a tranzakcióhoz (egy lépés általában csak az ételrendelésnél fordul elő magasabb arányban) – erről már Bay Áron beszélt a HD Marketingtől. Az alapszoftver erre a fajta elemző munkára továbbra is a Google Analytics. Bay szintén kiemelte, hogy az attribúciómodellezés fontos, mert kiderül belőle melyik lépés a legfontosabb, melyik járul hozzá leginkább az üzletkötéshez, így lehet tudni belőle, mire érdemes a legtöbbet költeni.

A végén Pokornyik Roland és Mécs Gergely, az EDMdesigner képviselői beszéltek a megfelelően összerakott hírlevél, és a kiküldésre használt szolgáltatók ismérveiről. Pokornyik említette például, hogy ma Magyarországon a kiküldött hírleveleknek csupán mintegy 20 százaléka optimalizált mobiltelefonra, pedig az általa hivatkozott egyik esettanulmány szerint 20 százalékos átkattintásnövekedés is elérhető az optimalizációval. Általánosságban az új dizájn, a linkek helyett nagy gombok elhelyezése, több üres hely és egyszerűsített formátum alkalmazása segíthet.

Kollégája, Mécs Gergely az e-mail szolgáltatókról beszélt, közülük pedig az Outlook, a Yahoo, a Hotmail és a Gmail fedi le a piac mintegy 91 százalékát. Ezek a programok gyakran túlbiztosítottak és sajátosan érzékenyek bizonyos e-mail-jellemzőkre. Mécs szerint azért is fontos ezekre figyelni, mert egy-egy veszélyes kód levélbe kerülése esetén könnyedén tönkre mehet az addig felépített lista vagy az adott domain minősége. A szakember azt tanácsolta, hogy a szolgáltatók jellemzőinek közös metszetére építve írjanak hírlevelet a cégek.

Letölthető előadások

Bay Áron: Statisztikai adatok megosztása több csatorna között >>>
Bonyhádi Zsuzsanna: Revenue marketing >>>
Damjanovich Nebojsa: Inbound marketing >>>
Dely Gábor: Leadből vásárló >>>
Dunder Krisztián: Kiváló ár-érték arányú leadgenerálási módszerek >>>
Fábián Levente: Adatbázisépítés-a social-médiában >>>
Fialka Krisztina: Nem csak a Mentalista képes rá! >>>
Gombos Zsolt: Verhetetlen remarketing technikák >>>
Koncz Gábor: Hogyan válasszunk megfelelő marketingautomatizációs szoftvert? >>>
Lőw Márton: E-mailkézbesítési analitika – avagy mi történik a küldés gomb megnyomása után? >>>
Mécs Gergely: E-mail kliensek és a reszponzív hírlevél >>>
Pokornyik Roland: Reszponzív hírlevél >>>
Szalghári Éva: Tartalommarketing >>>