Hogy találta meg a téma? Családi motivációk vezették erre a speciális kutatási területre?

Gyerekkorom meghatározó élménye volt a szögesdróttal és figyelőtornyokkal elkerített határ képe. Nem egy külföldi utazásra gondolok, csupán a Kőszeghez közel élő nagyszüleim meglátogatására. A szünidő közeledtét családunkban az jelezte, hogy a Rómer Flóris utcai rendőrkapitányságon beutazási engedélyt kértünk a határsávba. Megérkezésünk után 12 órán belül helyben is be kellett jelentkeznünk, vagyis első utunk nem a rokonokhoz, vagy ismerősökhöz, hanem a helyi rendőrőrsre vezetett. Ezek a korai élmények érzelmileg is megalapozták a téma iránti szakmai érdeklődésemet.

Ha sejtették, hogy figyelik a kelet-német turistákat, akkor hogy tudtak – olyan legendásan szabatosan – nyaralni nálunk az NDK-sok?

Az NDK lakosok közül országukban minden második személy megfigyelés alatt állt. A keletnémet turisták abban reménykedtek, hogy legalább külföldi nyaralásuk alatt kikerülhetnek a Stasi látóköréből. Általában az utazási irodákat mellőzve maguk szervezték meg az utazásaikat, helyben vettek ki szobát, illetve kempingeztek. Az utazási betétlap kiváltásakor gyakran fiktív úticélt adtak meg a nyaralás helyeként. Több jelentés is arról számol be, hogy az ellenőrzésükre kiküldött ügynök napokon át strázsált a megadott cím előtt, mindhiába, mert a keletnémet nyaralóvendégek nem jelentkeztek. Amennyiben nyugatnémet ismerősökkel közös nyaralást terveztek, még ennél is egyszerűbb volt a helyzet. A szállásfoglalását a nyugati rokon intézte, így a keletnémet vendégek neve nem jelent meg az utazási irodák nyilvántartásaiban. A biztonság kedvéért megérkezésüket követően autóikról még a rendszámtáblát és az országjelzést is leszerelték, majd kocsijukkal garázsban, hátsó udvarokban, vagy bokrok közé tolatva parkoltak. Erre azért volt szükség, mert a Stasi által kiküldött ügynökök a rendszám alapján könnyen be tudták azonosítani a tulajdonost.

Voltak olyan abszurd esetek, hogy az ügynök idegenvezető a Balaton partján a nagy lazulásban összejött a megfigyelt turistával?

Az eddig átnézett dokumentumokban nem akadtam hasonló esetre. A keletnémet ügynökök az operatív csoport és egy „középvezető” ügynök irányítása alatt, hálózatba szerveződve dolgoztak. Nemcsak a nyaralókat, de egymást is szoros ellenőrzés alatt tartották, munkájukhoz hozzátartozott, hogy egymásról is rendszeresen jelentést adtak. Egy olyan esetre azért rábukkantam kutatásaim során, amikor a Balaton déli partján az egyik nyaralóvendég – egy férfi, aki odahaza már korábban tiltott határátlépést kísérelt meg – szoros kapcsolatba került a magyar utazási iroda egyik idegenvezetőjével, és házasságkötést terveztek. Az ügynök jelentését követően a Stasi azonnal közbeavatkozott, és próbálta meghiúsítani a frigy létrejöttét.

A cikk folytatása az eredeti oldalon olvasható.