A fenti megállapítás a belföldi turizmusra érvényes, de a kiutazási mutatóink sem az egyértelmű növekedés jeleit mutatják. Nos, úgy nézett ki 2013-ban a belföldi turizmus, hogy mindössze egyharmadunk utazott el 1–3 éjszakára, vagy ennél hosszabb időre belföldön.
Ráadásul 2013-ban tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és az azokon eltöltött idő, a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés nagyobb mértékben érintette a legfeljebb négynapos, mint az ennél hosszabb időtartamú utakat.
Az utazási motivációknál 41%-kal második helyen áll a rokonok, ismerősök meglátogatása. 5%-kal többet a szórakozás, pihenés. Az igénybe vett szállástípusok között kiemelkedően magas (46%) a rokon, ismerős által biztosított szállás, míg 15%-ot a saját második otthonban, nyaralóban töltött idő képvisel.
Azoknak, akik belföldi utat sem engedhettek meg maguknak, sovány vigasz, hogy az egyharmad naponta 16%-kal többet költött (4315 Ft) 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest. A wellness turisták voltak a legbőkezűbbek napi 8778 forinttal. A költés szerkezete viszont úgy néz ki, hogy az utazás alapjaira - szállás (37%), közlekedés (21%), étkezés (23%) - költünk. Az „egyébre”, ami utazásunk savát-borsát adhatja, csupán 18% marad.
A tavaly 0,4%-kal csökkenő négynapos, vagy annál hosszabb utak utazói töbsségében a harmadik negyedévben keltek útra. Ilyen időtartamra a magukat átlag felett élőnek tartók 39%-a utazott. Tavaly 4,1 millió négy- vagy annál több éjszakás belföldi turisztikai célú utazást tettünk 30 millió nappal. Ez 4,9, illetve 8,6%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Ezek az adatok az utazások átlagos időtartamának csökkenését is mutatják, ami 7,3 napra csökkent. Vigaszágon ebben a kategóriában már nem rokonlátogatás (27%) nyert. Illetve a költés is több volt 12%-kal, de költségek megoszlása megint a szállás-étkezés-közlekedés javára dőlt el.
Külföldre tavaly ugyan 0,9%-kal utaztunk kevesebbet, de jelentősen visszaesett az üzleti turizmus és a vásárlás. 2013-ra a 6 évvel ezelőtti utazószám felére zsugorodott az egynapos üzleti utak száma. A többnapos üzleti utak száma – az előző években tapasztalt csökkenés, és a 2012-es 21%-os visszaesést követően – 2013-ban további 8,3%-kal csökkent a bázisévhez képest.
A szabadidős utak száma 6,9, a munkavégzés miatti utak száma pedig 3,5%-kal nőtt 2012-höz képest, tanulási céllal viszont majd' 20%-kal kevesebben keltek útra. Többnapos utak esetében a szabadidős motiváció vezet 53%-kal. Az utazások számában jelentkező negatív tendencia 2013 mindegyik negyedévére jellemző volt. Kevesebbet is költöttünk külföldön (-2%).
Szabadidős útra leginkább a szomszédos országokba, illetve Németországba, Csehországba, Olaszországba és Franciaországba utaztunk. Az utak nyolctizedén uniós országba utaztunk. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Tengerentúl az USA nyert. Románia és Horvátország kevesebb magyart látott tavaly, míg Németország, Ausztria, Szlovákiát és Csehország többet.
Míg mi 506 milliárd forintot (1704 millió eurót) költöttünk el tavaly külföldön, addig a hozzánk érkező külföldiek 1268 milliárd forint volt, ami 4,9%-kal haladta meg az előző évi bevételeket. A Magyarországra látogató 44 millió külföldi utazó 76%-a (33 millió fő) egy napra, 24%-a több napra érkezett. Látogatóink 97%-a európai országból jött, főleg a szomszédból.
