A magyarok munkahelyét mentik meg a külföldi munkavállalók?

Évről évre válságosabb a magyar munkaerő toborzása, amin nem könnyít, hogy szinte megszűnt az országon belüli munkaerő-vándorlás. Ember feletti kihívást jelent a demográfiai deficit, így elkerülhetetlenné vált a munkaerőpiaci átrendeződés. A külföldiek foglalkoztatásánál a jó munkabírás, a kitartás és a szorgalom mellett kultúránk alapos ismerete az általános tapasztalat - derül ki a minősített foglalkoztatók többségét átfogó MMOSZ felmérése alapján.

„Ugyan a bérek magasabbak a nyugati országrészekben, azonban a megélhetés költségei még a bérekénél is nagyobb különbséget mutatnak, így nem éri meg kicsit nagyobb bérért sokkal drágább helyre költözni, ezért az országon belül szinte megszűnt a munkaerő vándorlása” – állítja Berta Gábor irodavezető, Man at Work.  Úgy tapasztalja, a demográfiai deficit ennél is nagyobb problémát jelent. „Tavalyi évtől - nők esetében már 2019-től - lépnek nyugdíjba a 1947-1954 között született demográfiai bummosok. Látni kell, hogy I. világháborús szinten van évek óta a születések száma Magyarországon, azaz a munkaerőpiac évről évre egyre deficitesebb: 150 ezer fő kilépőre 100 ezer fő belépő se jut egyik évről a másikra. A következő ilyen katasztrofális helyzet 18 év múlva várható, ahol a 1974-1977-es születésűek esnek ki a munkaerőpiacról.” A fentiekből kiindulva, ha nem is nő a munkaerőpiac felvevőképessége a következő években, hanem csak stagnál, akkor is évről évre 50 ezer főt kell pótolni valahonnan és ez a valahonnan jelentette első lépésben a közeli, szomszédos országokat, remélve, hogy magyarajkú, vagy kultúrában közeli munkavállalókat tudunk beállítani, majd elérkeztünk a második lépcsőhöz, amikor távolabbra kell nyúlnunk ahhoz, hogy megtartsuk az ország versenyképességét.


Csizmadia Gábor MMOSZ elnök is megerősíti, a magyar gazdaság soha nem látott munkaerőhiánnyal küzd. Partnereik elsőkörben belföldön keresnek munkaerőt, ahova tudnak, magyarokat vesznek fel, de ez nem mindig lehetséges. A hazánkban működő cégek azért nyitottak a külföldi munkavállalók alkalmazására, mert a magyarok a hiányszakmákban vagy elfogytak, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. „A sok betöltetlen munkahely hosszú távon ellentétes az ország érdekével, hiszen, ha a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából fontos termelő cégek nem tudják teljesíteni a vállalásaikat a munkaerő hiánya miatt, akár tovább is költöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók. A hozzánk érkező külföldiek segítenek fenntartani a stabilitást és a munkahelyek megmaradását, a meglévő munkavállalók munkahelyét megőrizve.”



A külföldi munkavállalók nagyon erős szűrőn mennek át, a kiutazási feltételek, amivel a helyi hatóság megengedi, hogy külföldre menjen valaki dolgozni, rendkívül szigorúak, rengeteg szakmai és emberi szempontnak kell megfelelni. Azt is fontos kiemelni, hogy nem a nemzetiségi hovatartozás szabja meg, ki milyen bért kap, hanem a Munka Törvénykönyvének megfelelően meghatározott ekvivalencia szabályai szerint és az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál éppen érvényben lévő bértábla alapján, a munkakörhöz kötötten kapják a bérüket a munkavállalók. A harmadik országból érkezők elsődleges hozzáadott értéke, hogy akik őket is alkalmazzák, ott növekszik a cég teljesítménye, prosperálhat a vállalat tovább, mert a rendelési állományát tudja teljesíteni. Így megmarad a munkahely mindenkinek – a magyaroknak és a külföldieknek is.

Ez az oka, hogy a harmadik országoké a pálya
A COVID első hulláma alatt sok munkavállalót küldtek el a termelő szektor egyik-másik szegmenséből. 2020 őszén aztán főleg a raktári készletre való termelés okán volt egy nagy felszívó ereje a piacnak. Ez az átrendeződés nem tartott csak pár hónapig, amikor is elkezdődött az alapanyagválság. Gyakorlatilag 2021. év elejétől égető gondot jelent a magyar munkaerő toborzása. „Leggyakoribb tünetek, hogy nem jelennek meg a jelöltek, megbízhatatlanok a pályázók, nem elérhetőek telefonon. Megváltoztak az elvárások, mint például a többműszakos munkarend és nehéz fizikai munka elutasítása, céges busz hiánya miatti azonnali visszalépések. A toborzott kollégák egyharmada volt képes megcsinálni a felvételi teszteket, amik elsősorban olyan alapképességeket mérnek, mint szövegértés, alap matematikai műveletek, monotóniatűrés, színvakság kiszűrése” – fogalmaz Kovács Orsolya, a Humánia HRS Group HR igazgatója. A kereslet és kínálat nagyon eltávolodott egymástól. Kevés olyan cég van, aki időt, energiát és pénzt akart volna fektetni a felzárkóztatásba. Az elmúlt két évben egyre több HR konferencián hangzik el, hogy harmadik országbeli munkavállalók mellett rakják le vállalatok a voksukat, mert olyan gyorsan nem tudnak automatizálni, hogy az emberi erőforrást kiváltsák, miközben jönnek Magyarországra a projektjeik, amiket nem tudnak kiszolgálni. Partneri körükben a nagy gyártói beruházások miatt folyamatos igény mutatkozik az egyszerűbb operátori és gépkezelői munkakörökre, amelyet már, annak ellenére, hogy nyitottak a vállalatok ukrán, szerb munkavállalók fogadására is, ezekből az országokból már szinte lehetetlen kielégíteni az igényeket. „Ahhoz, hogy a munkaerő-piaci szükségletek dinamikáját le tudjuk követni, elkerülhetetlen az átrendeződés és más országok munkavállalóinak megszólítása, akik számára az itteni körülmények és kereseti lehetőségek egy biztosabb jövőképet, megélhetést biztosítanak, mint a saját országukban. A vállalatok egyre nyitottabbá válnak a távol keleti munkavállalók alkalmazására, ha ez valódi megoldást jelent számukra a jelenlegi munkaerőhiányra.”

Magas szintű angol nyelvtudás
A Jobtain HR Szolgáltató Kft. külföldi munkavállalóinak nemzetiségi összetételét tekintve évek óta nagy számban vannak jelen az ukránok, az utóbbi hónapokban előkészített folyamatoknak köszönhetően pedig a Fülöp-Szigetekről is az elsők között hoztak csoportos jelleggel hivatalos munkavállalókat hazánkba. Kiemelik, hogy a hazai gazdaság fejlődése jelenleg elképzelhetetlen a külföldi munkaerő nélkül, ennek tükrében úgy vélik, hogy a magyar társadalom közös érdeke, hogy közelebbről is megismerje és befogadja a hazánkba érkező külföldi munkavállalókat. „Mivel az ukránok alapvetően egy munkaalapú társadalomban szocializálódtak, nagyon jó a munkabírásuk, kitartóak, szorgosak. A fizikai munka náluk erény, így remekül boldogulnak a nagyobb erőnlétet igénylő területeken” – állítja Mihályi Magdolna ügyvezető igazgató. Míg az ukrán munkavállalók foglalkoztatásában már több mint ötéves gyakorlatuk van, a fülöp-szigeteki toborzást ebben az évben kezdték. Döntésükben fontos szerepet játszott, hogy a Fülöp-szigetek 110 millió lakosából jelentős számban, csaknem 10 millióan dolgoznak külföldön. „Az idegen nyelv tanulását már egészen kiskorban elkezdik, így a lakosság jelentős része szinte anyanyelvi szinten beszél angolul. Nagyon nyitottak, általában alaposan felkészülnek annak az országnak a kultúrájából, ahol munkát vállalnak. A munkában és magánéletben is rendkívül tisztelettudók, alázatosak és megbízhatóak. Emellett dolgosak és nagyon jó a munkabírásuk, így világszerte előszeretettel alkalmazzák őket a vállalatok. A filippinek római katolikusok, a vallásuk gyakorlása pedig nagyon fontos számukra. Hetente legalább egyszer templomba járnak, ami a vallásgyakorláson túl egy közösségi eseményt is jelent nekik. Szabadidejükben nagyon szeretnek sportolni (kosárlabda), énekelni, az egyik legnagyobb kedvencük pedig a karaoke. Összetartóak és a magyarokhoz hasonlóan központi helyet foglalnak el életükben a családi értékek. Többségük azért vállal nálunk munkát, hogy innen támogassa az otthon maradt rokonságát – a magas munkanélküliségi arány és az alacsony átlagkereset miatt erre hazájukban kevesebb lehetőségük lenne.”

A pontosság és a jó munkabírás a filippínó munkaerő nagy előnye
Magyarország legnagyobb HR szolgáltatója, a Prohuman sok éves gyakorlattal rendelkezik a külföldi munkavállók behozatalában, így a szabályozás tavalyi módosítása után rövid időn belül már érkeztek is az első munkavállalók a Fülöp-szigetekről. „A munkaerő-piaci helyzet súlyosságára jellemző, hogy már az ukrajnai háború előtti időszakban is azt láttuk, hogy a környező országokban, így Ukrajnában vagy Szerbiában, kezd elfogyni a magyar munkaerőpiacra bevonható dolgozók száma, ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a távol-keleti toborzásra” – mondta Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint ez a konstrukció – bár kezdetileg nagyobb költséggel jár – hosszabb távon megtérül a hazánkban működő cégeknek, mivel szignifikánsan csökkenti a fluktuációt és az azzal járó toborzási-, HR-, és adminisztrációs költségeket. „Folyamatos kapcsolatban állunk a megbízóinkkal, hiszen fontos számunkra, hogy az ő tapasztalataik alapján fejlesszük tovább a szolgáltatásainkat. Elmondásuk alapján az indonéz vagy filippínó munkavállalók nagy erénye a pontosság és a jó munkabírás. Van olyan cég, ahol ezt az attitűdöt a régebben ott dolgozó kollégák is átvették, és nőtt a termelékenység. A nyelvi korlátok néha kihívást jelentenek, de azokban a csoportokban, ahol nem mindenki beszél angolul, mindig van egy-két vezető, akik tolmácsként, segítőként támogatják a beilleszkedést és a mindennapi munkát” – tette hozzá.

 


Itt a friss TKI index

Itt a friss TKI index 

2025. májusban a turisztikai cégek 70 százalék szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan az előző év azonos időszakához mérten.
Határon átívelő turisztikai egyesület született

Határon átívelő turisztikai egyesület született 

Megalakult a Fernenet – új határon átnyúló turisztikai egyesület a Fertő-tó térségében.
Életműkiállítás a belvárosi galériában

Életműkiállítás a belvárosi galériában 

Grandiózus életműkiállítással indítja útjára a nyarat a Virág Judit Galéria.
Megújult a legendás gemenci kőkereszt

Megújult a legendás gemenci kőkereszt 

A település központi részén, az árvízvédelmi töltés mellett, az egykori keselyűsi csárda előtt álló emlékművet bárki megcsodálhatja.
Indul a Muslinca Bringakör

Indul a Muslinca Bringakör 

A Muslinca Bringakör egy ingyenes, játékos, felfedező jellegű kerékpáros kihívás.
 Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén

Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén 

Siófok a legnépszerűbb pünkösdi úti cél belföldön az egyik szállásfoglaló portál friss foglalási adatai szerint a közelgő hosszú hétvégén.
Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen

Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen 

Az országos környezetszépítő verseny legnépszerűbb kategóriái 2025-ben az Év főtere és az Év fasora.
 Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját

Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját 

Negyven nap, majdnem 30.000 kilométer, 3274 gyalogló.
Kulturális randevú Göcsejben

Kulturális randevú Göcsejben 

Az eseménysorozat a göcseji dombok között idén 22 településen több mint 60 programot és közel 100 élményt kínál a „fenntartható lassúság” jegyében.
Indul a nyári szezon a Tisza-tó fővárosában

Indul a nyári szezon a Tisza-tó fővárosában 

Ezen a nyáron is rengeteg kalanddal és élménnyel vár Tiszafüred.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.