Míg hazánkban sorra nyitják az önkiszolgáló kasszákat, és fél órája éppen az egyik legnagyobb hazai lánc egyik budai üzletében a pénztárnál való sorban állás közben nézem végig, amint felszerelnek négy automatát, addig az amerikai sajtóban folyamatosan megjelenő cikkek szerint az önkiszolgáló kasszák „látványos kudarcot vallottak”.  Miközben mint koncepciót, mindenki szereti, hiszen a kevesebb pénztárost kell felvenni, a vásárlók pedig gyorsabban tudnak végezni a vásárlással.

Külföldön csődöt mondott?

Ahogy a telex.hu cikkében is olvashatjuk, tavaly ősszel a Walmart és a CostCo is arról adott hírt, hogy felülvizsgálják az önkiszolgáló kasszáikat, majd az Amazon néhány hete bejelentette, hogy Fresh üzleteiben leszereli a kasszákat.

Idén januárban a holland Dutch News arról írt, hogy az önellenőrző pénztárak a szupermarketek új sorscsapása, és hiába találhatók meg mindenhol és hiába szeretik a vásárlók és az üzlettulajdonosok is, a legnagyobb probléma a bolti tolvajok működése. Több holland üzletlánc is hangsúlyozta, hogy a tolvajok egyre kifinomultabbak, és az önkasszázás során történő lopások teszik ki az összes lopás egyharmadát - a Jumbo, a Plus és Dirk is arról számolt be, hogy üzleteikben nőtt a bolti tolvajok száma. Ahogy a telex is írja, egy 2000 vásárlót alapul vevő amerikai kutatásból az derült ki, hogy „az önkiszolgáló kasszát használók 15 százaléka lopott már szándékosan, és az önkiszolgálós tolvajok 44 százaléka nem is akar leállni a lopással. Ráadásul az is kiderült, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel lop: az 1997 után született Z generáció tagjai közül 31 százalék vallotta be, hogy a vonalkód leolvasása nélkül hazavitt valamit a boltból.”

A Wall Street Journal cikke szerint a Booths brit szupermarketlánc nemrégiben bejelentette, hogy 28 üzletéből kettő kivételével mindegyikből megszünteti az önpénztári állomásokat, hivatkozva a vásárlók panaszaira, miszerint a gépek megbízhatatlanok és személytelenek.

A másik probléma, hogy az önkiszolgáló kasszánál fizetőknél gyakran fordul elő valamilyen nehézség és a vásárlók nem tudják, mit tegyenek, illetve ott vannak a korhatáros termékek is, amelyek szintén ellenőrzést igényelnek.

Az önkasszázás története egyébként egészen az 1900-as évek elejéig, az első önkiszolgáló szupermarketig, a Piggly Wigglyig nyúlik vissza, ahol először tették lehetővé a vásrálók számára, hogy ne a pult mögött álló eladótól kérje ki az összes vásárolnivalót, hanem a sorok között sétálva vegyék le a polcokról, majd a pénztárnál fizessenek. Mint a telex.hu is írja, kifejezetten„az önkiszolgáló kasszákkal Amerikában az 1980-as években kezdtek el kísérletezni, azok aztán tömegesen a kétezres években terjedtek el. Magyarországon az elmúlt néhány évben jelentek meg, elsősorban azért ekkora késéssel, mert korábban annyira keveset kerestek a kasszások, hogy egyszerűen nem érte meg lecserélni őket gépekre.”

Az önellenőrzés számos hiányossága ellenére a tendencia állítólag nem fog teljesen eltűnni, hiszen az üzletek manapság olyan mennyiségű vásárlót szolgálnak ki, hogy gyorsabb, mint ha a hagyományos pénztárosoknál fizetnénk.  

Vannak olyan üzletek, például az Uniqlo ruházati márka, vagy az itthon is több áruházzal rendelkező Decathlon, ahol olyan új gépek működnek, amelyek automatikusan felismerik a vezeték nélküli rádiófrekvenciát és azonosítani tudják a biztonsági címkéket, így nincs szükség arra, hogy az ügyfelek maguknak szkenneljék be a termékeket vagy távolítsák el a biztonsági eszközöket.  Ez a fajta technológia lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy egyszerűen bedobják áruikat a kijelölt dobozba az önpénztárnál, a gép pedig automatikusan azonosítja a terméket, és megjeleníti az árat a képernyőn.

Mire számítsunk itthon?

Bármit is mutatnak a külföldi tendenciák, itthon elvileg nem kell leszerelésekre számítani, hiszen a hazánkban – Amerikával ellentétben – személyzet is működik az önkasszázó automatáknál, akik felügyelik a gépeket, így a vásárlók nincsenek magukra hagyva problémáikkal.

A telex megkérdezte a jelenségről Bessenyei Attilát, a vállalati szoftverek fejlesztésével és önkiszolgáló kasszák üzemeltetésével is foglalkozó székesfehérvári cég, a Laurel ügyvezető-tulajdonosát, aki szerint egyértelmű, hogy vannak üzletek, amik „túlnyúltak”, vagyis a forgalmuk túl nagy részét akarták automata kasszára terelni, és most visszakozni kényszerülnek.

Bessenyei szerint az automata kassza általában maximum10-15 termék vásárlása esetén lehet jó opció, afelett kényelmetlenség a használata, Amerikában viszont olyan diszkontokat kényszerítettek a teljes átállásra, amelyekben az emberek jellemzően a hétvégi nagy bevásárlásukat intézik sokszor ötven vagy száz termékkel.

Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója legutóbb a Telexnek azt mondta: vásárlószám és vásárlói összetétel alapján találják ki, hol mennyi automata kassza legyen. Vagyis ahol sokan vesznek 4-5 terméknél kevesebbet, ott megéri önkiszolgáló kasszákat telepíteni, hogy nekik ne kelljen sorban állniuk. Elmondta azt is, hogy a mai technológiával viszonylag jól kiszámolható, hova mennyi hagyományos és mennyi önkiszolgáló kassza kell, és az is kiderült, hogy napi 600-700 vásárló felett teljes létjogosultságuk van az automata kasszáknak, alatta inkább speciális esetekben szokták bevezetni.

Bessenyei Attila szerint azon üzletek esetében, ahol Magyarországon megbukott az automata kasszák használata általában a kasszákkal volt probléma, illetve azzal, hogy a önkasszázás felügyeletét a boltvezetés pluszmunkaként akarta a személyzetre hárítani, és itthon inkább csak technikai jellegű problémák merülnek fel az önkiszolgáló kasszák működése során.