Hozzátette, hogy az általában ló vagy jak szőréből készített hessegetőt a legyek elzavarásán kívül szimbolikusan a megvilágosodás útjában álló akadályok eltávolítására is használták a szerzetesek. A kiállításba pénteken került darab a feltételezések szerint rekonstrukció, pontos kora nem ismert.
 Szikossy Ildikó, a tárlat másik kurátora érdekességként említette, hogy a múmia egy holland magángyűjtő tulajdona, és csupán másodszor szerepel kiállításon, korábban csak Hollandiában láthatta a közönség.


A szakember elmondta, hogy a buddhista szerzetesek a Nirvana, a legmagasabb lelki szint elérésére meditációval készültek fel. Az egész napos meditációt több éven át tartó speciális diétával egészítették ki, amelynek végén készen álltak testük "meghalasztására" és mumifikálására. Ezer napig sóban gazdag, folyadékban szegény táplálékot fogyasztottak, majd ezt követően ezer napon át egy fa rovarölő hatású kérgét rágták.


Ezután visszavonultak egy sátorszerű építménybe, amelynek csak a tetején volt nyílás, ezen keresztül kaptak levegőt, táplálékot azonban már nem vettek magukhoz. A kezükbe csengettyűt fogtak, ezzel jelezték szerzetestársaiknak, hogy még életben vannak. Az utolsó csengőszó után pár nappal befedték az építmény tetejét, és csak ezer nap után nyitották ki újból.

Az önmumifikált szerzeteseket a buddhisták szentként tisztelték, vagy díszruhába öltöztették, vagy agyaggal beborítva, aranyfestékkel fedték be. A szerzetesmúmiákat templomaikban helyezték el, amelyeknek védelmezőiként szolgáltak. Mára csak néhány szerzetesmúmia maradt fenn, ezért is számít különleges eseménynek, hogy kiállíthatnak egyet Budapesten. A Múmiavilág című kiállítás 2015. május 17-ig látható a Magyar Természettudományi Múzeumban.