Az elmúlt években a turisták száma - hazai és világviszonylatban is - fokozatosan növekedett. Az UNWTO (Turisztikai Világszervezet) szerint a koronavírus miatt, öt-hét év növekedése válhat semmivé. 2019-ben az ágazat Magyarországon csúcsot döntött, az adatok szerint 2019-ben 16,3 millió vendég összesen 41,7 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, áll az MTÜ honlapján.

Csúcsév lehetett volna, de nem lesz az

Azonban a koronavírus okozta negatív hatások már márciusban jól láthatóak voltak a turisztikai mutatókban. Az NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) adatai alapján a hónap első szombatjáig – ugyan kisebb hullámzással –, de összességében még növekedett a vendégszám a hazai szállodákban, ám a következő hét végére, azaz „szombat 14-re” már az egy héttel korábbinak közel felére csökkent (31.184 fő).

A külföldi és belföldi vendégek arányában is jól látható változás következett be. Március 12-e után a belföldi-külföldi vendégarány az átlagos kb. 50-50 százalékról 60-40 százalékra változott, a külföldi vendégérkezések csökkenése miatt. Március 15-től kezdve a napi vendégszám drasztikus visszaesése tapasztalható, és a hónap végére elérte a mélypontot.

És mi lesz a főszezonnal?

A turisztikai főszezonra történt foglalásokat vizsgálva az látszik, hogy a magyarországi szállodákban március 14-e óta abszolút értékben 2 713-mal (+11,4%) nőtt a TOP 10 külföldi országokból beérkezett foglalások száma.

A TOP10 küldőpiacunk közül a nyári szezonra Németországból érkezett a legtöbb foglalás, 1 236 db, amelyek ötöde egy nap alatt, március 30-31. között futott be, és szinte teljes mértékben a vidéki szállodákban realizálódott, ez március 25-éhez képest 34,6 százalékos növekedés. Németországot az Egyesült Királyság követi a sorban (581 db) , míg a harmadik helyen Ausztria (464 db) szerepel.

A belföldi foglalások száma 5 305-tel nőtt, ami 49,1 százalékkal több a március 14-i értékhez képest.

Mi az a hüvelykujj-szabály?

Az ún. hüvelykujj-szabály szerint 2 százalék alatti globális növekedés esetén (Hall, 2010) következhet be nagyobb krízis az ágazatban. Az ennél lassabb vagy esetleg negatív növekedés nagyobbrészt eddig csak a gazdasági és pénzügyi válságokhoz kapcsolódott, és némi késleltetéssel jelentkezett.

A turizmusban az elmúlt évtizedek legjelentősebb visszaesését a legutóbbi gazdasági világválság indukálta, amikor 2009-ben 4 százalékot csökkent az előbb említett mutató, de az iparág 1991-ben és az 1980-as évek elején is megérezte a recessziót. Válságok idején kevesebb külföldi utat foglalnak az emberek a megnövekedett bizonytalanság miatt.

Idei hazai prognózis: staycation

Ilyen esetekben arra lehet számítani, hogy a belföldi turizmus súlya a külföldiéhez képest megnő („staycation”). (Papatheodorou és szerzőtársai, 2010). Az UNWTO legfrissebb jelentésében azt prognosztizálja, hogy globálisan a nemzetközi turizmus bevételei 300-450 milliárd dollárral csökkennek 2020-ban a koronavírus miatt. A szervezet ehhez a megállapításhoz azonban azt is hozzáfűzi, hogy a hatásokat ajánlatos óvatosan kezelni, hiszen a jelenlegi helyzet rendkívül bizonytalan.

A hazai turisztikai ágazat akkor állhat talpra a járvány lecsengése után, ha az idegenforgalomban dolgozó vállalkozások nem mennek tönkre és a munkahelyek nem szűnnek meg, ezt segítik a kormány intézkedései. A közelmúltban rendkívüli gazdasági intézkedések egész sorát jelentették be, melyek zöme a munkahelyek megtartását célozta.

A Magyar Turisztikai Ügynökség a járványt követően nagyléptekű marketingaktivitásokat tervez, az első hónapokban a belföldi kereslet helyreállításának érdekében.