Szigeti Gábor, a Közönségszolgálati Iroda vezetője köszöntőjét követően Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság a törvényhozás munkáját segíti kulturális, pedagógiai és tudományos területen, kiemelt prioritásuk pedig az Országgyűlés munkáját és a Nemzet Főterét minden állampolgár számára ismertebbé és személyesebbé tenni.
Népszerűek a pedagógiai programok
Dr. Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetője elmondta: a múzeumban természetesen az állandó történeti kiállítás a legfontosabb, azonban kiemelt szerep jut az egyes foglalkozásoknak, rendezvényeknek is. Juhász Zoltán, az Országgyűlési Múzeum irodavezetője beszámolt három fő pedagógiai programjukról, melyek közül az egyik általános iskolásoknak, a másik középiskolásoknak, a harmadik pedig a felsőoktatásban tanulóknak szól. Hozzátette, hogy a pedagógiai programok résztvevőinek száma is évről évre emelkedik: 2014-ben 2241-en, 2015-ben 2463-an vettek részt a foglalkozásokon, 2016-ra pedig 3200 látogató a cél. Markója Szilárd, az Országgyűlési Könyvtár vezetője megemlítette, hogy a könyvtárban körülbelül nyolcezer kötet található, három fő gyűjtőköre a jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori történelem.
Idén is tartható a 10%-os látogatószám-emelkedés
Szigeti Gábor elmondta: az Országház 2013-ban 394 ezer látogatót fogadott, 2014-ben a látogatók száma 21%-kal, 2015-ben pedig 10%-kal növekedett. Az idei első öt havi adatok alapján pedig elmondható, hogy idén is tartani tudják a 10%-os növekedést. Célszámok nincsenek, de természetesen a folyamatos növekedésre törekednek. Az élő idegenvezetés az Országházban jelenleg is számos nyelven elérhető: a magyar és az angol mellett spanyolul, olaszul, franciául, németül, oroszul és héberül. Elmondható egyébként, hogy a legnagyobb számban angol és magyar nyelvű vendégeket fogadnak, az Európai Unión belüli látogatók aránya 75% a nem EU-s állampolgárokhoz képest, ebben nagy változások nem történtek az elmúlt évek során.
Audioguide és Tér-Séta
A megvalósult fejlesztések között említették a 12 nyelven elérhető múzeumi audioguide bevezetését, de a nyár folyamán már nyolc nyelven országházi audioguide is lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élő idegenvezetés megszűnik a létesítményekben, azokon továbbra is részt vehetnek az érdeklődők. Egy mobilapplikáció is letölthető - akár a Kossuth téren biztosított ingyenes wifi segítségével -, melyben mind az Országházról, mind a látogatóközpontról bővebb információhoz juthatnak a látogatók. Az új szolgáltatások közé tartozik a Tér-Séta, melynek segítségével a Kossuth tér arculatát meghatározó épületek és műalkotások történetével ismerkedhetnek meg a programon résztvevők, valamint a Tér-Zene, melynek keretében különböző zenekarok adnak műsort Budapest történelmi helyszínén, a Tisza-szobor mellett. Az előadás során elhangzott, hogy a látogatók nem tartják elegendőnek az információs táblákat, ezt az űrt azzal próbálják betölteni, hogy diákmunkásokat alkalmaznak, akik több nyelven fogják invitálni az érdeklődőket a programokra.
Bellavics István ezután elmondta, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság számos turisztikai célú kiadványt jelentetett meg az elmúlt időszakban: ide tartoznak például a Nemzet Főtere Füzetek, az Országházi Séták, A magyar országgyűlések története, a Tudományok konferenciák az Országházban, az Országgyűlési Értekezések, a Nemzet Főtere Könyvek és egyéb önálló kötetek kiadása. Megtudtuk továbbá, hogy a tervek között szerepel egyebek mellett az online kommunikáció erősítése, egy könyvkiadói program elindítása, így brandépítés céljából életre létrehoznák az Országház kiadót, valamint egy nyilvános fotó- és filmarchívum életre keltése.
Nő a turistaszám, csökken az átlagos tartózkodási idő
A szakmai eseményt Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turisztikai Ügynökség Belföldi Igazgatóságának vezetőjének előadása zárta. A prezentációban Budapest turisztikai jelentőségéről hallhattunk. Mártonné Máthé Kinga elmondta, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 13,9%-a található a fővárosban, az összes hazai vendégéjszakaszámnak viszont a 60%-a realizálódik Budapesten. 2015-ben 3,2 millió külföldi turista látogatott a fővárosunkba, és átlagosan 2,4 napot töltöttek itt. Az idei első négy félév adatai alapján elmondható, hogy a mutatók továbbra is jók, növekszik mind a turisták, mind a vendégéjszakák száma Budapesten, az átlagos tartózkodási időben mutatható ki némi csökkenés. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszámai szerint Budapest top 10 küldőországa az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Oroszország, Izrael, Svédország és Lengyelország.