Rideg László, a megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a megye rengeteget lépett előre a turizmus területén, aminek egyik bizonyítéka, hogy az Utazás 2019 kiállítás díszvendége Bács-Kiskun megye és Kecskemét voltak. A legnagyobb hazai turisztikai rendezvényen a megye közös standján, harmincegy település mutatkozott be.

- A „Bács-Kiskun boldoggá tesz” szlogen ismertté vált és a gyógyfürdőkre épülő idegenforgalom mellett, a borturizmus területén is komoly eredményeket tud felmutatni a megye – hangsúlyozta Rideg László, aki hozzátette: a jövőben is erősíteni szeretnék a megye vonzerejét, aminek alapja továbbra is az összehangolt együttműködés az ágazat szereplői között.

A rendezvénynek otthont adó Jonathermál Zrt. – amely a majsai gyógy- és élményfürdőt, valamint a kempinget is működteti –, elnök-vezérigazgatója Szikora Gyula a 35 évvel ezelőtt megnyitott strandról elmondta: évente mintegy 300 ezer látogatót fogadnak. Mint elhangzott: a magánkézben lévő majsai fürdő meghatározó vonzerőt jelent a régióban. Kiskunmajsa négy éve megkapta a gyógyhely minősítést, a fürdő pedig Az év fürdője szavazáson a regionális fürdők között a 2. helyen végzett.

A megyei turisztikai fejlesztésekről szólt előadása során Csáki Béla, a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki elmondta, hogy a megye turizmusa jól teljesít és már az országos átlag fölötti a növekedés. Mindehhez kellettek azok a fejlesztések, amik vonzóbbá tehetik a két folyó közét a turisták számára. A szakember kiemelte a szépen fejlődő Kiskőröst és úgy vélekedett: a hajós turizmust is nagyobb fordulatszámra pörgetheti a nemrégiben átadott Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont. – Kalocsa is felzárkózhat, ha befejeződnek a barokk városközpont felújítási munkálatai tette hozzá Csáki Béla.

A megyében zajló, illetve már befejezett turisztikai beruházások közül a szanki Kiskun Emlékhely mellett, többi között szólt a vadkerti fürdő jól átgondolt fejlesztéséről, az igazi Árpád kori „csemegét” jelentő bugaci aranymonostorról, az épülő kerékpárutakról, turisztikai központról. Az előadó a borturizmus kapcsán a vajdasági és szerémségi borászokkal történt valós együttműködés fontosságát is hangsúlyozva hozzátette: nagyon szép jövő előtt áll a megye borászata. Tervezik a megyei kerékpárút hálózat fejlesztését – ami kapcsolódik az Eurovelo13 útvonalhoz –, és olyan turisztikai attrakciók is hamarosan befejeződhetnek, mint például a felsőszentiváni malom, vagy a halasi városháza tornya, ami kiállítótér és kilátó lesz. Csáki Béla elmondta: a megyei turizmus jövőjének egyik fontos pillére lehet a termálturizmus erősítése. A meglévő adottságok, azaz a gyógyfürdőknél főleg infrastrukturális fejlesztések kellenek, ahol még nincs, ott szállodákat kellene építeni. Kiskunmajsa tervei között is fontos szerepet kap a turizmus fejlesztése és a városvezetés nagytérségi összefogást szeretne a területen.

– Nem vagyunk egymásnak konkurenciái és az egymást segítő turisztikai attrakciókban, lehetőségben rejlő erőt kell kihasználni – mondta Patkós Zsolt, a város polgármestere, aki nem titkolt célként bejelentette, hogy a magyar kormány segítségével szeretnék megvásárolni és fejleszteni a majsai fürdőt. Deák Attila - a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség – Középkori Templomok Útja Egyesület képviseletében -, a Felső-Tisza vidékén kialakított, mintegy 300 km-es kerékpárosbarát fejlesztésekről szólt előadásában. Hangsúlyozta: kialakított szolgáltató helyeken az is nagyon fontos, hogy a turistát vendégként várják, amit éreztetni is kell velük.

- Egységes recept nincs az együttműködési formákra, mindenről a helyi lehetőségek alapján kell dönteni – minderről már Magyarics Gábor, a Duna-Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt. Mint elmondta: a náluk kialakított turisztikai kártyarendszer vonzó a vendégek számára és a kártya által biztosított kedvezmények már a Felvidéken is igénybe vehetők, ami jó példája a határon átnyúló együttműködésnek.

Holczer Ágnes, a HONifo Turisztikai Tanácsadó Kft. ügyvezetője úgy vélekedett: a XXI. század a hálózatok évszázada és csak hálózatokban szabad gondolkozni a turisztikában is, mert annak szereplői csak így lehetnek piacképesek és sikeresek.

Az egészségturizmusban rejlő hatalmas potenciálokról beszélt előadása során Dr. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Mint mondta: a gyógyturizmusban szinte végtelen a kereslet, a wellness pedig jelenleg a legtrendibb. Hozzátette: az igazán nagy üzlet, azaz a legtöbb költés az orvosi turizmusban rejlik, de ezen a területen Bács-Kiskunban jelentősek az elmaradások, lényegében még nem is működik.

Egy sikeres olasz-magyar desztinációfejlesztésről szólt videóüzenetében Semperger-Sommariva Kinga, aki az észak-olasz lagúnaváros, Grado mintaprojektjéről számolt be. A helyi családi vállalkozásokra és hagyományokra épülő turisztikai klaszter rövid idő alatt sikeressé vált. Az odalátogató magyar turisták száma is növekedett, akik szinte részeseivé válhatnak egy olasz család életének az ott töltött napok idején.