A sajtótájékoztatón V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára elmondta: Magyarországon jelenleg soha nem látott mértékű támogatási forrás áll rendelkezésre környezet- és természetvédelemre. Míg a 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus végéig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében mintegy fél milliárddal többet, 2800 milliárd forint támogatást fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra. E források összegét tovább növeli a területalapú támogatások zöldítésre felhasználható 740 milliárd forintos kerete, mellyel összesen 3540 milliárd forint fordítható az ágazat fejlesztésére. Az államtitkár kifejtette: a 2015-tel véget érő pénzügyi időszakban több mint 38 milliárd forint értékben számos példaértékű természetvédelmi fejlesztést valósítottak meg döntően a Nemzeti Park Igazgatóságok részvételével, ennek keretében javult az élőhelyek állapota, a kezelési infrastrukturális feltételek, történelmi kerteket és gyűjteményes kertet állítottak helyre és erdei iskolák, erdei óvodák infrastruktúrája került jobb állapotba.
A természeti, táji értékeink és örökségeink megóvása és megismertetése az ökoturizmus szerves része – mondta az államtitkár. Hozzátette: a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a Nemzeti Park Igazgatóságok 16 ökoturisztikai fejlesztési projektjére összesen 8 milliárd forint fordítható, melynek egyik hiánypótló eleme a „Bugac kapuja” elnevezésű látogatóközpont.
Lezsák Sándor, mint a bugaci térség országgyűlési képviselője a település hazai turizmusban betöltött szerepét méltatta. Olyan fejlesztések indulnak el most a település életében, melyek révén Bugac ismét visszanyerheti régi hírnevét. Bugac életében most új korszak kezdődik a fejlesztések terén, aminek ez a látogatóközpont az kezdő lépése – hangsúlyozta Lezsák Sándor. Bugac a térség egyik kiemelkedő idegenforgalmi központjává válik azzal, hogy nem csak természeti és kulturális, hanem jelentős történelmi örökségét is be tudja majd mutatni az oda érkezőknek – utalt a közelmúltban feltárt, páratlan jelentőséggel bíró Árpád-kori régészeti leletekre, valamint a készülő Aranymonostor projektre.
A pusztai turizmus fellegvára
A Kiskunsági Nemzeti Park területén kezdődő projekt részleteit Ugró Sándor, a KNPI igazgatója ismertette. Bócsa-Bugac buckavilága és homokpusztái kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, Natura 2000 terület. Bugac valamikor a pusztai és a lovasturizmus fellegvára volt, azonban az utazási szokások, a tendenciák változásával és attrakciófejlesztések elmaradásával a látogatószám jelentősen megfogyatkozott. A programok szervezését és lebonyolítását nehezíti, hogy a térségben nem található olyan fogadó- és bemutató épület, amely e programok kiindulási helye, a konzultációk, a terepi programhoz tartozó konferenciák megvalósítási helyszíne lehetne.
180 millió forintos bruttó összköltségből ezt a hiánypótló beruházást tervezi megvalósítani a KNPI – mondta Ugró Sándor. Az 1850 körül épült Buzsik-csőszház elnevezésű népi műemléki tanyacsoport mellé új, az ideérkező látogatók igényeit kiszolgáló, egész évben üzemelő épületet létesítenek.
Évi 10 ezer látogatóval számolnak
A „Bugac kapuja” elnevezésű épület és a benne lévő kiállítás sokoldalúan nyújt majd információkat a különféle korosztályoknak a térség Natura 2000-es területeiről, azok élővilágáról, valamint motiválja és felkészíti a látogatókat a terepi programokra. Az épületet többfunkciósra tervezik: alkalmas lesz csoportok fogadására, tájékoztatására, a túrák kiinduló helye lehet, továbbá konferenciák, találkozók megtartásához is rendelkezik majd a szükséges infrastruktúrával. Az épület egyidőben 50 főt tud majd fogadni, a működtető évente 10.000 látogatóval számol.
A projekt részeként létrehozzák a „Homoki erdők emlékútja” elnevezésű tanösvényt is, amely a legveszélyeztetettebb homoki erdőtársulásokat és Natura 2000 jelölő fajokat fogja bemutatni. Továbbá a Bugacon már meglévő tanösvényeket, turisztikai célú objektumokat egységes rendszerbe foglalják és túraútvonalra fűzik a terepi tájékozódás megkönnyítése érdekében – részletezte a jövőbeli terveiket Ugró Sándor.
A 260 m2 hasznos alapterületű Bugac kapuja fogadóépület építésének kivitelezése 2017. augusztusban kezdődik és várhatóan 2018 végén fejeződik be.
„A puszta kapuja – természeti, kulturális és történelmi örökségeink bemutatása, fogadótér kialakítása Bugacon” című KEHOP 4.1.0 projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Forrás: Turizmus Online
