Romanek Etelka, a város polgármestere nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Esztergom Magyarország első történelmi fővárosa, az egyetemes kultúra bástyája, határon innen és túl. A kormányhatározat szerint a Dunakanyar kiemelt fejlesztési térség, az elkövetkezendő időben mintegy 70 milliárd forintból újítják meg turisztikai kínálatát. Esztergom 17 milliárd forintot fordíthat egyházi és turisztikai attrakciók megújítására, városkép formálásra, ezzel több évtizedes lemaradást számolhatnak fel. A Komáromtól Vácig tartó, fejlesztendő dunai szakaszon a város kiemelt szerepet kap, a Budapesttel való szorosabb összeköttetést szolgálhatja a 12 milliárd forintból megvalósuló gyorshajó-járat.
Ambíciózus terveket dédelget az Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesület Szekeresné Czinege Erzsébet elnöklete alatt. Az egyházi és kulturális vonzerőre alapozott stratégia mentén, proaktív városmarketinggel azon dolgoznak, hogy a város nemzetközi érdeklődésre tegyen szert.
Együtt a Magyar Turisztikai Ügynökséggel
Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke beszédében hangsúlyozta, a szövetség története-meglátása szerint-fordulóponthoz érkezett. A nagyatádi konferencia óta eltelt időben sok minden történt, itt az idő, hogy a szövetség és annak tagjai előre lépjenek. Össze kell fogni az MTÜ-vel. Az Ügynökség újrapozícionálja az országot, és olyan munkaszervezetek fognak létrejönni, melyek pótolhatják a térségi TDM-ek szakmai tevékenységét. Erős magyar brand nélkül nincs térségi, vagy helyi fejlődés. A kompetenciák tisztázása után, állami segítséggel, a helyi TDM-ek növelhetik hatékonyságukat. Az átalakulás után talpon maradó turisztikai szervezetek összefogása kell, hogy eljöjjön. Két éven belül a az első számú kérdés a versenyképesség lesz, ezt segítheti elő a jövő februárban induló TDM-menedzser képzés.
Helyi logika, evidencia, emberi tényező
A konferencia legjobban várt előadását Dr. Gajda Tibor, az MTÜ vezérigazgató-helyettese prezentálta. Mint fogalmazott, a magyar turizmus felszabadul korábbi mostoha megítélése alól. 800 milliárd forintot nehéz lenne rosszul elkölteni. Hihetetlen mértékű fejlesztési forráshoz jut az ágazat, a külpiaci marketingre szánt összeg is rendkívül nagy. Az emberi tényezőn, a helyi magányos hősök összefogásán múlik a siker.
Eljött az ideje, hogy az egymás szomszédságában lévő turisztikai szolgáltatók elkezdjék egymás termékét ajánlani. A szálláshely-fejlesztés kulcskérdése, hogy a szereplők képesek-e kinyitni az ajtót más idegenforgalmi szolgáltatók előtt. Helyi logika nélkül itt soha nem lesz Ausztria!-mutatott rá Gajda Tibor. A 2016. évi CLVI. törvény felállítja a működés kereteit, a szakmai alapok a legfontosabbak. A helyi kezdeményezések is lényegesek ugyan, azonban az egész térség értékesítésével a várost is el lehet adni, a legfőbb az egyedi élményígéret. Szemléletformálásra, stratégiai tervezésre, lokalizációtól és helyi politikai befolyástól mentes turisztikai aktivitásra van szükség. Jó, példák Bük, Gyula, Hajdúszoboszló, Hévíz, Nyíregyháza területén működő egyesületek. Nem pénzt osztunk, hanem feladatokat központosítunk, ezért is alakulnak úgynevezett Márkagondnokságok desztinációnként, 4-6 fős munkaszervezetek formájában-mondta az előadó.
Hajrá helyi TDM-ek!
Arra a kérdésre, hogy helyi szinten hogyan fog alakulni a működés, van-e helye az új struktúrában a meglévő TDM rendszernek, Gajda Tibor azt válaszolta: biztos, hogy lesz szakmai diskurzus arról, hogy lokális érdekeket miként lehet desztinációhoz igazítani, együtt kell dolgozni. A cél az, hogy 2019-re olyan hatalmas élménykínálat legyen hazánkban, hogy a turista választani se tudjon.
