„Három éve folyamatosan nő a Sziget látogatottsága” — büszkélkedett Gerendai Károly szombaton, a fesztivál cirkuszsátrában, a Cirque du Szigetben tartott sajtótájékoztatón. Bár még hátra van néhány nap addig, amíg a szervezők előrukkolnak a végleges adatokkal, Gerendai szerint a tavalyi 441 ezer látogatót meghaladóan kevéssel félmillió alatt zárhatják az idei fesztivál 6 napját. „Biztosan látjuk, hogy megdöntjük a tavalyi rekordot” — mondta, hozzátéve, hogy a terület egyben elérte befogadóképessége határát. Viszik a jegyeket, mint a cukrot. „Idén negyven százalék foglalt úgy, hogy még egy nevet sem jelentettünk be” — közölte Gerendai mintegy bizonyítandó a fesztivál jó hírnevét, nemzetközi vonzerejét. Utóbbi szerinte a fesztivál egyedi utasságából fakad. Azaz nem csupán sztárparádét rendeznek a partnerekkel együtt nettó 25 millió eurós, némi állami apanázzsal megtoldott költségvetésükből, hanem maradnak a — Gerendai megfogalmazása szerint — „szigetségnél”. Vagyis annál a kulturális kavalkádnál, amibe a nagyszínpad fellépői mellett ugyanúgy belefér a „Cöki” sátor pszichedéliája, a Fidelio színpadon Gabriel Prokofjev kortárs komoly zenei szerzeménye, a Magic Mirror mássága, vagy a fesztivál múzeumi negyedének aktuálpolitikára reagáló egyik kiállítása. „Érzékenyek vagyunk a Magyarországon fontos témákra” — mondta Kardos József a Sziget Kft. programigazgatója, felhívva a figyelmet a párizsi Musée de L'Historie de'l Immigration és a Néprajzi Múzeum közös, migrációval és meneküléssel kapcsolatos, a fejekben a téma kapcsán némi világosságot gyújtani igyekvő kiállítására, valamint az ahhoz kapcsolódó előadásokra.
A nem csak sztárparádé egy oka a fellépési díjak folyamatos növekedése is. Ahogy nem csökken a heti- és napijegyek ára sem, sőt! (Érdekességképpen: a fesztivál első évében, 1993-ban napi 300 forintért mehettünk be 19 900 helyett egy napra, míg a ma 85 ezres hetijegy akkoriban még 1 800 forintot kóstált. Persze régen a kenyér is olcsóbb volt stb.) A teljes mértékben kiárusított hetijegyek árszínvonala „nem a hazai jövedelmi viszonyokhoz igazodik” — ismerte el Gerendai Károly hozzátéve, hogy „nem akarjuk, hogy a magyarok ne jussanak ki a Szigetre, ezért továbbra is marad a napijegy.”
Még így is 50-50 százalékra jön ki a hazai és külföldi közönség aránya. Az idei 102 küldőország közt továbbra is Hollandia áll az élen 10 ezer fölött látogatóval őket az Egyesült Királyság és Franciaország követi, mindhárom növekedett idén — tudtuk meg Berta Andrástól, a Sziget Kft. nemzetközi igazgatójától. Ennél nagyobb meglepetés Ausztrália, mely szinte a semmiből 1000 fölé tornázta fel látogatói létszámát. Valóban számos helyen találkozik az ember ausztrál zászlót lobogtató, vagy abba burkolózó emberekbe. Ha nem is ekkora arányban, de szintén erősített Törökország és Izrael. Kádár Tamás, a Sziget Kft. cégvezetője arról számolt be, hogy a külföldi „Szitizenek” jelentős része marad még 2 napot Magyarországon a fesztivált követően. Reméljük ezt a jó szokásukat megtartják azt követően is, amikor majd elér hozzájuk az ír „szigetelővel” vasárnapra virradóra önbíráskodó, egyben a turizmusmarketingünknek is alaposan odaverő, önmagáról megfeledkezett budapesti taxis híre.
