A múzeum jelentős történeti múltra tekint vissza. Még 1887-ben Hanák Kolos (1851-1923) ügyvéd, a Mátra turizmusának "atyja" kezdeményezte, hogy hozzanak létre városi múzeumot Gyöngyösön.
Ez valóra is vált, miután a gyűjtemény az 1917-es tűzvészig a régi gimnázium - ma zeneiskola - egyik termében állították ki. Mindez néprajzi-, természettudományi részeket, valamint az egykori gyöngyösi városi életmódhoz kapcsolódott tárgyakat tartalmazott. A tűzvészben viszont ezek egy része tönkrement.
Mamut csontváz az intézmény jelképe
Azután az 1930-as években újra működött városi múzeum a Mátraalján, amely az egyházi gyűjteményhez kapcsolódott, de a II. világháború alatt elpusztult. Az 1950-es években a gyöngyösi járás akkori vezetése kezdeményezte, hogy ismét nyissanak múzeumot a városban.
Ennek megszervezésével Nagy Gyula, gyöngyössolymosi iskolaigazgatót bízták meg, aki 1957-től - az újranyitástól - az intézmény vezetője lett. A múzeum a térség történetét, néprajzát, régészeti emlékeit mutatta be, a folyamatos gyűjtések eredményeként.
Az 1970-es évektől egyre nagyobb teret kaptak a természettudományos kutatások és bemutatások. Elsősorban Gyöngyös- és a Mátra környékén gyűjtöttek, de az intézmény részt vett a Mátra-Cserhát kutatásban is. Ezt követően több országosan is kiemelkedő kiállítást szerveztek. A Mátraderecskén talált mamut csontvázat, az intézmény jelképévé tették meg.
1984-ben, amikor Gyöngyös a létrejöttének 650. évfordulóját ünnepelte, a város évszázadait reprezentáló tárlattal vonzották az érdeklődőket. Ezt a kiállítást az 1990-es években már modern múzeumi eszközökkel újra bemutatták.
Aztán a 2000-res években teljesen felújították a múzeum épületét és új, korszerű természettudományos pavilont is létrehoztak. Időközben az intézmény kertje is megújult, ahol pihenő padokat helyeztek el, sőt egy kisebb halastavat is létesítettek. Ez a hely ma sok családnak és gyereknek nyújt élményt.
Egy parányi jégkorszakot elevenítenek meg
- Nagyon hasznos és eredményes hat évtizedet élt meg a Mátra Múzeum - mondta Báryné dr. Gál Edit (PhD) igazgató. - Az elmúlt hatvan évben több százezer magyar- és külföldi látogató fordult meg nálunk. 1990-ben például 200 ezren keresték fel az intézményt, főleg fiatalok, iskolások, akik a Mátrába kirándultak.
A munkatársaink pedig európai hírű természettudományos kutatásokkal gazdagították a szakmát. Ma már viszont a tudás átadását is nagyon fontosnak tartják a gyöngyösi szakemberek. Így előtérbe kerültek a múzeumpedagógiai foglalkozások.
Ezek történelmi, művészettörténeti és természettudományos ismereteket közvetítenek az érdeklődőknek. Azt is megtudtuk, hogy az intézmény jövője biztosított. Erre utal az a közel 300 millió forintos pályázati támogatás, amelyet nemrég nyertek el egy élménytér létrehozására. Ebből a pénzből az őslény- és az ásványtani kiállításukat alakítják át a legkorszerűbb eszközöket felhasználva.
Az a céljuk, hogy a következő időszakban még több fiatal ismerhesse meg ezt a tudományterületet. Azt tervezik, hogy a fejlesztéssel egy parányi jégkorszakot elevenítenek majd meg. Mindez kiállítás és egyben interaktív foglalkoztatóhely is lesz, várhatóan 2018 végére készül el.
A jeles napokhoz is kapcsolnak programokat
Emellett a gyöngyösi önkormányzat is évente 20-30 millió forinttal támogatja a múzeum munkáját. Elsősorban a pedagógiai foglalkozásokat tartják fontosnak, azért, hogy már az óvodások is minél nagyobb számban vehessenek részt ezeken a látványos eseményeken.
De az éves jeles napokhoz kapcsolódva is szerveznek különböző programokat, amelyekre a családokat és más érdeklődőket is várnak.
Forrás: Turizmus Online