A hangulatos völgyben található Nagyvisnyót különösen a bakancsos turisták kedvelik. Nagyobb számban főleg a kelet-magyarországi különböző helyein lakók ismerik, amit elsősorban a falu határában működő három ifjúsági tábornak köszönhet. Ezekben ugyanis rendszeresen sok fiatal fordul meg.
A református templomtól a kőbányáig
- Nálunk az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött a turizmus - mondta Csőgér Bálint polgármester. - Ugyanakkor sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy még vonzóbbá tegyük a falunkat. Jelenleg az önkormányzat adóbevételek 20 százalékét adja az idegenforgalmi adó, amit szeretnénk tovább növelni.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy Nagyvisnyó több látnivalót kínál az érdeklődőknek. Így a bronzkori maradványoktól a műemlék református templomon át, a Faluházig, illetve a XX. század elején épített és megmaradt házakig, a gémeskútig, és a háromhektáros horgásztóig mind a turizmust szolgálják. A helybeliek büszkék a nagy múltú református templomra, amelyben hazánk második legnagyobb felületű festett és eredeti állapotában fennmaradt mennyezetét találjuk. Emellett Nagyvisnyó határában látható az egykori Mihalovics-féle kőbánya, amely több évtizede nem működik már, de a geológusok jól ismerik ezt a látványos helyet. Hajdan itt bányászták a fekete mészkövet, amelyeket építkezésekhez hasznosítottak. Úgy tartják, hogy ez a Bükk ősmaradványokban leggazdagabb kőzete. A tudományos értékei alapján a Magyar Rétegtani Bizottság a bányát geológiai alapszelvénnyé minősítette, és 1982 óta helyi jelentőségű természetvédelmi területként tartják nyilván.
A településen a kétezres évek elején nyitották meg a Faluházat, amely a fő utca egyik kiemelkedő épülete. Itt mutatják be a palóc nagyvisnyóiak életét reprezentáló állandó kiállítást, a kenderfonás kellékeit és az 1930-as évek paraszti kultúráját. Sok pecást vonz a falu horgász tava, ahol napi jeggyel foghatnak halakat az ennek a szenvedélynek hódoló érdeklődők. A régi iskola kertjében érdekességként egykor használt tűzoltó kocsikat állítottak ki a szabadtéren.
Bánkút is a falu településrésze
Csőgér Bálint azt is elmondta, hogy Nagyvisnyó teljesen közművesített település, amely széles sávú internethálózattal is rendelkeznek. A köztereket rendszeresen karbantartják és virágokkal díszítik. A faluból jelzett turistaút vezet a közigazgatásilag Nagyvisnyóhoz tartozó Bánkútra, a Bükkfennsík keleti részén található síközponthoz (A polgármester szerint Bánkúton gondot jelent, hogy kicsi a források vízkapacitása. Emiatt télen nem tudnak hóágyúkkal mesterséges havat készíteni.) és a felette magasodó, 956 méteres Bálvány csúcshoz. Bánkút két és fél órás gyalogtúrával érhető el, míg autóval Mályinka felől közelíthető meg. Nagyvisnyón három ifjúsági tábor működik, Bánkúton két étterem és turistaház is fogadja a vendégeket. A hosszú hétvégéken és a kiemelt ünnepeken gyakran megtelnek a nagyvisnyói szálláshelyek. Az ifjúsági táborokban négyszáz, a falu házainál és Bánkúton száz-száz, az Egererdő Zrt. három turistaházában pedig ötven vendéget helyeznek el. A szálláshelyeken csendes, nyugodt környezetben - igény szerint - házi főzésű ételekkel is várják az érkezőket; az ifjúsági táborokban konyha is működik.
Hajtánypálya az idegenforgalom szolgálatában
A turizmus továbbfejlesztésére az önkormányzatnak több elképzelése is van. Szeretnének egy száz-százötven férőhelyes ifjúsági szálláshelyet létrehozni, amely kemping lenne berendezett faházakkal. Emellett a Szilvásvárad- Putnok vasútvonalat - amely Nagyvisnyót is érinti - de jelenleg nem működik - a turizmus szolgálatába kívánják állítani. Osztrák tapasztalatokat felhasználva úgynevezett hajtánypályát akarnak létrehozni. Miután Nagyvisnyó bronzkori település, ezért a helyi önkormányzat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal együttműködve a Bánvölgy alsó részén régészeti élményparkot szándékozik kialakítani. Ennek az előkészületeit meg is tették.
A település vezetése a külföldi kapcsolatait is igyekszik erősiteni a jövőben. Ennek érdekében a Kárpát medencében található öt Visnyó elnevezésű településsel együttműködésre törekszenek. Így a felvidéki Felső- és Alsó-, illetve Kisvisnyóval, valamint az ukrán-magyar határnál levő Visnyóval szeretnének partnerek lenni. Közülük a kisvisnyóiakkal már hivatalos kapcsolatot létesítettek.
