Fonott copfok, egyszerű szabásvonal. A szürke ruha sokak számára lehet ismerős az Abigél című filmből. A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának udvarán kialakított emlékmúzeumban ezt az öltözetet is kiállították, az iskola tanulójaként Szabó Magda ugyanis ilyet hordott. De itt van az írógépe, a szemüvege és egy telefon is, amelyet ha felveszünk, az írónő szól hozzánk. Debrecen szülötte nagyon szerette egykori iskoláját, ahol halála után egy évvel emlékszobát alakítottak ki, ezt bővítették emlékházzá.

- Kinőtte magát azért, mert a szívünkben is sokkal nagyobb Szabó Magda, mint azok a tárgyak, könyvek, ruházatok, emlékek, fényképek, amelyek belekerültek egykor a szobába, most pedig az emlékházba - mondta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

Az emlékház avatása kapcsán Papp László polgármester sorsszerűnek nevezte azt, hogy a reformáció 500. és a magyar református egyház alapításának 450. évében ünnepeljük a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakjának 100. születésnapját.  

- E szellemi örökség alapja az a református hit, amelyet a családi és az iskolai keretek között zajló kálvinista szellemű nevelés tett megingathatatlanná, amely élete végéig kiapadhatatlanul táplálta személyes életét és írói munkásságát egyaránt - hangsúlyozta a polgármester.

Az ünnepségen részt vett a családügyekért felelős államtitkár is. Novák Katalin köszöntőjében azt emelte ki, hogy Szabó Magda minden írásában ott van a magyar nemzeti karakter.

- Magyar író ő minden tekintetben, írásaiban ott van egytől-egyig a magyar gondolkodás, a magyar táj, a magyar emberek jellemző viselkedése, mondhatnánk azt is, írásaiban ott van a magyar nemzeti karakter - közölte a politikus.

Ugyancsak szerdán avatták fel azt a Szabó Magdát ábrázoló domborművet is, ami a Dóczy Gimnázium homlokzatán kapott helyet. A mű Juha Richárd alkotása.