A Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Gundel család és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum összefogásával megalakult emlékbizottság több hónapos munkájának köszönhetően június 8-án az Akadémia utca 1-es számú ház falára kerül az emléktábla.
Ebben az épületben, a XIX. század második felében működött az István Főherceg Szálloda, melyet 1889-1904 között bérelt Gundel János, s a főváros egyik legnevesebb éttermét üzemeltette. Az emléktábla készítésének, az eljárásnak és a kihelyezésnek a költségeit támogatói felajánlásokból biztosították.
Mivel az emléktáblán nem tudták minden adományozó nevét feltüntetni, ezért a sajtótájékoztatón a jótékonykodók nevét feltüntető emléklapot adott át Jakabffy László (MVI), a hazai vendéglátás meghatározó alakja Kiss Imrének, a múzeum vezetőjének, hogy azt helyezze el a múzeumban.
Arra a kérdésre, hogy miért nem a kerek évfordulón kerül sor a tábla avatására, Bíró Bernadett szakmai titkár (MVI) elmondta, hogy négy szervezettől kellett engedélyt kérniük, köztük a műemlékvédelemtől, és ez nagyon elhúzta az időt.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete vezetője szerint Gundel János Az "ősvendéglős" alaptípusát jelenítette meg, aki úgy fogadta éttermében a fizető fogyasztóit, mint szívesen látott kedves vendégeket, akiknek jóvoltáról nem üzleti és anyagi haszonszerzés volt gondoskodni, hanem magyaros vendégszeretet. Az MVI elődjének, a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának 35 éven át töltötte be elnöki posztját Gundel János, majd örökös díszelnökké választották. A magyar konyha megreformálása mellett - a zsíros és erősen fűszeres konyháját finomította - világhírűvé is tette azt, s nevéhez fűződik többek között a vendéglátós szakképzés elindítása is.
A tájékoztatón Gundel János, a dinasztia megalapítójának dédunokája elevenítette fel a nagy vendéglős életének állomásait, megjegyezve: „német gazdasági bevándorló volt, és magyarként halt meg Budapesten”. A mérleg 150 év, 5 generáció a vendéglátásban – tette hozzá.
| Gundel János (Ansbach, 1844. március 3. – Budapest, 1915. dec. 28.) |
|
A bajorországi Ansbachban született Gundel János 13 éves korában érkezett Magyarországra, azzal a szándékkal, hogy megtanulja a vendéglátás és a szálloda szakmát. Már 18 éves korában főpincér lesz, majd 1869-ban elveszi a tulajdonos unokahúgát, Kommer Annát és ugyanebben az évben megveszi a Király utcai Bécsi Sörházat. Következett a Virágbokor vendéglő, mai József Nádor tér 1-ben, 1875-ben megveszi és bérbe adja az Erzsébet Királyné Szállodát. 1889-től 1904-ig az István Főherczeg Szállodát bérelte, itt hozta létre 1894-ben a híres Mikszáth - szobát, ahol többször volt vacsoravendége Tisza Kálmán és Jókai Mór. A Gundel vendéglők a bécsi szeletüknek és a csapolt osztrák sörüknek köszönhetően nagyon kedveltek voltak. Gundel Jánost 1876-ban a Vendéglősök és Szállodások Ipartársulásának elnökévé, 1882-ban városatyává választották, 1885-ben pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta. Több nyelven beszél és ír: német, magyar, francia, olasz és angol. Gundel János kreációja a Palócleves, mely zöldbabos ürüleves tejföllel habarva, és bőven kaporral ízesítve, amit Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc” tiszteletére alkotott. Mikszáth Kálmán azt kérte, hogy Gundel olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett. „...Gundel János az ősvendéglős alaptípusa. Úgy vezette dolgait, mintha nem is fizető fogyasztókat fogadna helyiségeiben, hanem szívesen látott kedves vendégeket, akiknek jóvoltáról gondoskodni nem üzlet, hanem magyaros vendégszeretet...” - írta róla Mikszáth. 1915. december 28-án 71 éves korában hunyt el Gundel János, a 19. század leghíresebb vendéglőse. |
