Amellett, hogy a galyai sétány a nevét hordozza, a Kodály emlékek sora az idén bővült. Országos kórustalálkozó keretében avatták fel a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző új bronzszobrát, Sütő Ferenc pécsi szobrászművész alkotását a galyatetői katolikus templom előkertjében. Ezzel a szoborral – amelyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatott – a felső-mátrai falvak lakóinak régi vágya teljesült. Az ünnepi esemény óta eltelt időszakban pedig sok turista hajtott fejet a mester emlékhelye előtt.
Nem beszélve a templomról, amely napjainkban a Mária Út része, és ahol Kodály sokszor megfordult. A néhai első feleségével bőségesen adakozott azért, hogy az imahely elkészülhessen, amelyet 1941 szeptemberében szenteltek fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Érdekességnek számít, hogy ennek a kis templomnak a harmóniumán 1942-ben komponálta a Missa brevist, vagyis a Csendes misét. A Jankó Gyula építész által tervezett helyet manapság is sokan "Kodály templomaként" emlegetik.
A Csendes mise és a Mátrai képek
Benn az épület egyik fehérre meszelt falán láthatjuk Kodály rézdomborművét, amelyet koszorú díszít. Mellette találni az egykori országos hírű karnagynak és diplomatának, Farsang Árpádnak a tábláját is, aki ennek a templomnak az első segédkántora volt. A két nagy festett üvegablak is a Kodály házaspár nagylelkűségét őrzi, a legújabb üvegablakok pedig 1990-ben készültek.
Kodály szerette a Mátrát, és több mint hat évtizeden át járta az útjait, erdeit. De nemcsak a magas hegy szépsége, hanem ebben a tájegységben fellelhető gazdag népzenei hagyományok is vonzották. A fiatalkori népdalgyűjtő barangolásai során járt először a hegyen, majd utána többször is megfordult ott. Galyatetőn komponálta a Mátrai képek című vegyes karra írt művét is. Azután 1942-ben a korábbi vázlatainak felhasználásával az üdülőfaluban fejezte be az orgonára írt Csendes misét. Ebből készült azután a Missa brevis orgonás változata 1942-ben, majd a zenekari változata 1948-ban.
A fekete zongorán a mester is játszott
A másik jeles eseményt abból az alkalomból tartották, hogy az idén ünnepelte nyitásának 75. évfordulóját a Hunguest Grand Hotel Galya. A megemlékezéssel együtt tették láthatóvá a vendégeknek a hotelben azt az emlékszobát, amelyet Kodály Zoltán tiszteletére rendeztek be. Az érdeklődők itt a zenetudósról készült régi fotókat láthatnak. Ezek mellett szobrok, bútorok és az a nagy fekete zongora is látható, amelyen egykor a mester is játszott.
Az összegyűjtött és keretekbe foglalt régi felvételek főleg Kodály galyatetői tartózkodásáról, a sétáiról, a fiatalokkal és idősekkel való találkozásairól, beszélgetéseiről, az első és a második feleségével töltött együttlétről készültek. Ugyanakkor a mester életét bemutató időbeli eseményeket is megismerhetnek a látogatók. Azóta is sokan megfordultak ebben a szobában, az 1967-ben elhunyt zenetudósra emlékezve.
