A turisták egy gyors megálló után általában tovább utaznak, főleg pihenésre a közeli gyógyfürdőkbe: Bogácsra, Mezőkövesdre, Miskolctapolcára, Tiszaújvárosba vagy Egerbe. Pedig más turisztikai látványosságot is kínálnak az érdeklődőknek – tájékoztatta lapunkat Majoros János polgármester. A főutca mentén látni Kossuth Lajos patinás mellszobrát 1902-ből, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az első ilyen alkotás volt a neves politikusról. Közvetlenül mellette találjuk a városháza klasszicista épületét, az egykori elöljárósági hivatalt. Előtte két szobor áll, a világháborús hősökre, valamint a forradalmár költő Petőfi Sándorra emlékezve.
Munkácsy Mihályt is inspirálta
A város központjának közelében láthatjuk a valamikori Hoffmann-család klasszicista stílusú kúriáját, amelyet felújítottak és ma egy gazdasági szervezet központja. Ebben az épületben élt egykor Munkácsy Emilné (Hoffmann Julianna). A szájhagyomány szerint a kúriában több napot töltött el a rokon Munkácsy Mihály, a kiváló festőművész. Vélhetően Mezőkeresztesen és a közeli Tardon talált olyan, úgynevezett "ősmagyar típusokat", amelyeket az 1895-ben festett Honfoglalás című alkotásához használt fel. Ez a monumentális mű ma az Országház egyik ékessége.
A mezőkeresztesi ligetes környezetben emelkedik a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett katolikus templom, amely különleges neoromán stílusával a kisváros egyik gyöngyszeme. A főutca végén pedig a középkori eredetű református templom található. Ez egykor csaták színhelye volt és védelmi erősségként is használták.
A városvezetőtől azt is megtudtuk, hogy Mezőkeresztest már az őskorban is lakták, az 1400-as évek közepén pedig V. László királytól mezővárosi rangot kapott. Ám a történelem viharai nem kímélték a települést, miután 1596 október végén itt vívták a "Borsod Mohácsa" néven elhíresült csatát, ahol a törökök arattak győzelmet a magyarok fölött. Az áldozatokra Lakatos József helyi fafaragó alkotása emlékeztet a főutca egyik parkjában. Ezt minden évben a csata napján, október 26-án megkoszorúzzák. A városháza előcsarnokában pedig emléktáblát helyeztek az ütközet emlékére. Ebben a valamikori mezővárosban ma már csak nyomokban lelhetők fel azok a hosszú kőépületek, amelyek valamikor fontos portái voltak az itt élő családoknak. Egyébként a település – nagyközségként – a XX. század elején élte fénykorát.
Tájház és kirakodóvásár
2009 óta újra városként működik Mezőkeresztes, ahol az elmúlt időszakban tájházat is nyitottak. Egy régi boltíves, tornácos parasztházat vásárolt az önkormányzat, amely a térségre jellemző építészeti elemeket tartalmaz. Itt a helyi lakosok által összegyűjtött régi tárgyakat, berendezéseket mutatják be az érdeklődőknek. A legújabb attrakcióként a mezőkeresztesi férfikórus ruházatát láthatják a vendégek.
Valamikor ebben a kisvárosban az egyik színfoltnak számítottak az állat- és kirakodóvásárok, melyeket nemrég élesztettek újjá. A Leader-program keretében ugyanis pályáztak és támogatást nyertek el korszerű vásártér kialakítására. Az idén ez el is készült, és az új létesítménnyel a város az országos vásárlistára is felkerült. A sokakat vonzó bemutatót szeptembertől havi rendszerességgel tartják Mezőkeresztesen.
Majoros János azt is elmondta, hogy nemrég a város művelődési házában a Négyesen működő Bese Természetvédelmi Egyesülettel közösen először rendezték meg a mezőségi gyümölcsfesztivált. Az egész napos programon szakmai eladásokat tartottak a tájfajtákról és azok szerepéről. Természetesen az érdeklődő családok gyermekeiről sem feledkeztek el, nekik is szórakoztató programokat szerveztek. Bíznak abban, hogy ezt a találkozót a következő években is megrendezhetik majd.
A lovas és a gyógyturizmusban látják a jövőt
Az önkormányzat fontos feladatának tartja, hogy turisztikai szolgáltatásokat nyújtson az érdeklődő vendégeknek. Ezért Mezőkeresztesen a lovas és a gyógyturizmus fejlesztésében látják a jövőt. A korábbi években ugyanis a városban elismert lovasiskola működött, amelyet ismét szeretnének beindítani. Évekkel ezelőtt a település központi részén olajat keresve próbafúrásokat végeztek. A szakemberek azt állapították meg, hogy bizonyos rétegekben gyógyvíz található. A fúrásokkal igazolták, hogy 300-600 méter mélységben például 38-42,5 fokos, 1600 méteren pedig 80-90 fokos gyógyvíz rejlik. Hosszabb távon – erre alapozva – a gyógyturizmust szeretnék fejleszteni, melyhez viszont befektetőt igyekeznek megnyerni.
Azt is elhatározták, hogy többnyelvű weboldalt fejlesztenek Mezőkeresztesről. Ezzel az a céljuk, hogy minél több ország turistáinak közvetítsenek hasznos információkat a település életéről: szeretnék felhívni a figyelmüket a látványosságokra és a megvásárolható ingatlanokra is.
Az utóbbi időben a város fiatal lakóinak körében egyre többen kezdtek el sertéstenyésztéssel foglalkozni. Ez a vélemények szerint jó alapot teremthet ahhoz, hogy felépítsék azt az elképzelt falusi asztal programot, mellyel gasztronómiai ajánlatokat tehetnek majd, főleg a helyi ételek népszerűsítésére. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési programhoz kapcsolódva az úgynevezett Zöld város rehabilitációs projekt keretében kerül sor a főutcai fasor rehabilitációjára, emellett további fákat is telepítenek, valamint parkokat is létesítenek a városban.
