A bevásárlóturizmus, a határokon átívelő bevásárlás mostanában holtvágányon áll. 2021 első negyedévében 4 milliárdos értéket ugyan mutat a kis számban azért nekilóduló magyarok körében a statisztika, és ez csak töredéke - 15%-a - a korábbiaknak. Az igazi turisták is csak kisebb számban utazgattak eddig.

A szándék az Európa-szerte, hogy a turizmus - nyilván minden ága, nem csak a bevásárló - meginduljon. A nyári hónapokban várható is élénkülés a határátlépésekben, persze az oltottságtól és a járványszabályoktól függően.

Aki várost néz, az vásárol is

A turisták egy része kifejezetten bevásárlási céllal kerekedik fel. A járvány előtti években 10-11 millió között mozgott ezeknek a vásárlási célú utazásoknak a száma. A magyar boltokba irányuló bevásárlóturizmus a járvány előtti 2019-es esztendőben 218 milliárd forint volt, 2020-ban viszont mind a látogatások száma, mind a vásárlások értéke a felére esett vissza, hiszen lényegében csak az év elején és a nyári hónapokban lehetett szabadon mozogva a határokat átlépni. És 2021 gyatrán indult ebben a körben, mint jeleztük az előbbiekben.

A járvány előtti 2019-es esztendőben a Magyarországra érkezett külföldiek összes költése a hazai boltokban - hiszen nem csak szállodában, vendéglátóhelyen, vagy például múzeumokra költik a pénzüket - 740 milliárd forintot jelentett. Ez a teljes magyar boltos világ bevételeinek 6%-a volt, és része a már említett bevásárlóturizmus is.

Viszont ez most nagyon hiányzik a mérlegből. 2020-ban a külföldi turisták boltos vásárlása 400 milliárdra pottyant. És például a főváros boltos világa 10%-ot esett 2020-ban, miközben az országos átlag éppen csak a 100%-os szint alá ragadt (99,6% volt). A főváros nagyobb boltos bukásának oka döntő részben a külföldi turisták vásárlásainak elmaradása volt.

2021 első negyedévében a felét költötték itthon a boltokban a külföldiek a korábbiaknak, ami érthető a korlátozások tükrében, mintegy 80 milliárd forintot. És ennek része a csekélyke bevásárlóturizmus is.