Erről szólt az Österreich Werbung (ÖW) különleges gasztroeseménye május 20-án, amelynek minden mozzanata az étkezés, a kóstolás és az élmények köré szerveződött – méghozzá nem is akárhol.

Exkluzív helyszínen – inspiráló témák

A helyszín az Osztrák Nagykövetség elegáns budai rezidenciája volt, ahol egy pillanatra úgy érezhettük magunkat, mintha időutazásban vennénk részt: a falról maga Sisi császárné tekintett le ránk egy életnagyságú festményről – talán kissé korholó, vagy inkább irigykedő pillantással. Hiszen Ferenc József híresen vékony felesége egész életében szigorú diétákat tartott, míg mi jóízűen kóstoltuk egymás után, a szakmai programot követően, az elénk tett különleges ebédmenüt.

Az esemény különlegességét az adta, hogy két egymástól gyökeresen eltérő szemléletű séf mutatta be a saját konyhaművészetét – egy osztrák és egy magyar –, mindketten elismert, díjazott mesterei a szakmájuknak. Ám ez a gasztronómiai találkozás nem egyfajta verseny vagy párbaj volt, sokkal inkább annak a látványos bizonyítéka, hogy a mai gasztronómia milyen színes, mennyire kreatív és inspiráló világ. Egy olyan terület, amely nemcsak az ízekről szól, hanem arról is, hogy hogyan lehet az ételeken keresztül élményeket és érzelmeket közvetíteni – azoknak is, akik csak kóstolnak, de nem főznek.

De nézzük, hogyan is zajlott mindez ezen a bizonyos, kissé borongós időbe hajló keddi napon.

Tavaly 670 ezer magyar látogatott az országunkba

- mondta bevezetőjében az ÖW magyarországi képviseletének vezetője, Oskar Hinteregger, hozzátette, hogy Magyarország Ausztria számára az egyik legfontosabb exportpiac – az őstermelői termékek területén. Ezért is fontos, hogy a két ország kulináris kapcsolatát bemutassuk – például ilyen rendezvények alkalmával, mint ez a mostani is.

A program első részében először Hanni Rützler, Food trend kutató és az ausztriai FutureFoodStudio vezérigazgatója tartott előadást. Előadásában kihangsúlyozta, az étkezés sok szinten köt össze bennünket – egymással, azzal a hellyel, ahol élünk, a környezetünkkel, a hagyományainkkal és a jövőnkkel.

Kiderült, ő immár 13 éve elemzi éves Food Reportjaiban az ételtrendeket, és jelzi előre, hogy e területen mi várható. Meggyőződése, hogy a séfek központi szerepet játszanak az étkezési kultúra átalakulásában. Egyre inkább a változás katalizátorainak tekintik magukat – és valóban azok is. A régióra, valamint a fenntarthatóbb és egészségesebb étkezési koncepciókra való fókuszukkal, illetve az élelmiszerekkel való tiszteletteljes bánásmóddal nemcsak az évszakokat és a származási helyeket teszik tapasztalhatóvá, ízlelhetővé és érzékileg átélhetővé, hanem kreatív elképzeléseikkel utat nyitnak új étkezési megoldások felé.

Az osztrák étkezési szakértő legfrissebb, 2025-ös Food Reportjában széles körű kutatásai alapján egy gasztronómiai trendradart állított össze, és ennek eredményeiből kiszűrte a csúcsgasztronómia három jelenleg legfontosabb trendjét:

1. Tiszta prioritások: Az etikus előállítási módszerek iránti elköteleződés, az alapanyagok származásának átláthatósága, valamint az autentikus kulináris élmények megbecsülése.
2. Dinamikus változás: Zöldség, származás, alkohol Az olyan, korábban domináns elemek, mint a hús és a bor, fokozatosan elveszítik vezető szerepüket az étlapokon, és egyre inkább osztozniuk kell a helyen alkoholmentes italkíséretekkel, valamint vegetáriánus és vegán fogásokkal.
3. Kulináris polarizáció: Ez a trend két olyan fejlődési irányt mutat, amelyek első pillantásra ellentétesnek tűnhetnek. Egyrészt megjelenik az exkluzivitás és egyediség révén történő megkülönböztetés keresése. Ezzel szemben ott áll a csúcsséfek törekvése, hogy tudásukkal és tapasztalatukkal példaképként szolgáljanak a teljes gasztronómiai szektor számára.

A kevesebb néha több

Kötetlen szakmai beszélgetés követte a szakértői előadást, amelyet Mautner Zsófia vezetett, és a különleges fogásaikat később a vendégeknek prezentáló két séf, az osztrák konyha egyik „fenegyereke”, a burgenlandi illetőségű Max Stiegl és a pesti Belváros Babel éttermének konyhájának vezetője, Kaszás Kornél ültek Zsófi mellé.

Többek közt a séfek felelősségéről, az alapanyagok teljes feldolgozásáról (fülétől a farkáig), a konyhai provokatív felfogásról, a fenntarthatóság gyakorlati megoldásairól, a helyi termelők fontosságáról, különféle gasztroprogramok vendégeket generáló kérdések kerültek terítékre a beszélgetés során. Mindketten letették a voksukat az „Egyszerűen természetes” elv mellett, vagyis annak a hívei, hogy ne százféle dolog legyen egy tányéron, hanem a „kevesebb több” alapon inkább maximum 3 dolog szerepeljen rajta – mindenféle díszítés nélkül.

Három alapanyag, két séf – más-más gasztronómiai világot tükrözve

Az „Ízek és trendek nem ismernek határokat” elnevezésű gasztronómiai esemény különlegessége abban rejlett, hogy a két, stílusában és kultúrájában is markánsan eltérő séfnek ugyanazokból az alapanyagokból kellett kihozni a saját kulináris vízióját. Három megadott hozzávalót kaptak „játékszabályként”: szív, szárnyas és bodza. Hogy miért éppen ezekre esett a választás, az a kíváncsi közönség előtt nem derült ki – de a tányérok tanúsága szerint mindhárom hozzávaló kreatívan visszaköszönt az ételekben.

És milyen formában?

Max Stiegl, a burgenlandi fenegyerek a következő kóstolómenüvel rukkolt elő: előételként marinált borjúszívet tálalt, főételként egy különlegességgel, hólyagban sült csirkét szervírozott, a desszert pedig egy klasszikus burgenlandi nyáridéző finomság volt, sörtésztában sült bodzavirág formájában.

A magyar ízlésvilágot Kaszás Kornél, a budapesti Michelin-csillagos séf képviselte: füstölt marhaszívvel nyitott, amelyhez égetett paradicsom adott izgalmas füstös-édes kiegészítést. Ezután gyöngytyúkot tálalt mángolddal és áfonyával, végül pedig egy meglepő, mégis harmonikus zárással rukkolt elő: bodzaflannal, amit tárkony ízesítés tett emlékezetessé.

Az ebéd így nemcsak a kulináris határok elmosódását mutatta meg, hanem azt is, hogyan tud három egyszerű alapanyag két teljesen eltérő, mégis lenyűgöző gasztronómiai világot inspirálni.