A résztvevők megállapították, hogy a turizmus-vendéglátást most tanuló diákok körében a rendezvényszervező szakma kifejezetten szexi. Az utóbbi években a munkaerőhiány következtében ez a korábban elérhetetlen terület megnyílt a diákok előtt, akik ennek láthatóan örülnek. Egyetértettek abban is, hogy ugyanakkor a felnőtt lakosság toborzására is szükség van, amihez aktív marketing kommunikáció szükséges a szakma részéről.
Tippek a diákok "levadászásához"
Róbert Nóra, a Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus tanszékének oktatója egy felmérést hozott arról a szakma szereplői számára, miként lehet megszólítani, bevonzani a most turizmus-vendéglátást tanuló diákokat. Kiderült, náluk a 120 tanuló 90 százaléka a rendezvénypiacon szeretne elhelyezkedni. A pandémia némileg átformálta a hangsúlyokat a fiatalok munkahelyi elvárásaival kapcsolatban. A válság okozta általános egzisztenciális bizonytalansággal az első helyre a munkabér került, maga mögé tessékelve a rugalmas, atipikus munkavállalási formát, vagy a magánélet-munka egyensúlyt. A mestertanár azt is kiemelte, hogy a diákjai hamarosan kikerülnek a munkaerőpiacra, sőt, már az egyetemi évek alatt, de legkésőbb a szakmai gyakorlat idején szívesen elhelyezkednének a szektorban. Ugyanakkor az sem árt, ha nem ingyen dolgoztatja a szakma ezeket a képzett, több nyelven magas szinten beszélő ifjakat, akik alkalmazása után ráadásul jelentős kedvezményként adó- és járulékmentesség jár. A szakember tapasztalata az, hogy a rendezvénypiaci szervezőknek nagy szüksége van a diákokra, ugyanakkor nemigen tudják őket elérni. Róbert Nóra javasolja az online platformokat, amelyeken a diákok sok időt töltenek, a BGE ingyenes karrierplatformját, és az általuk szervezett virtuális állásbörzéket, amelynek soron következő eseményét április 6-7-én tartják, és a héten még lehet rá jelentkezni. A Maresz-szel is együttműködik a BGE a diákok elhelyezkedésében, így a szövetséget is meg lehet keresni, és a szakember szerint okos megoldás nyílt napokat tartani a tanulók számára, hogy kedvet csináljunk számukra a szakmához és ismerkedjenek a munkakörnyezettel, amely iránt érdeklődnek. Róbert Nóra arra is rámutatott, hogy rossz színben tünteti fel a munkaadót, ha nem válaszol a diákok megkeresésére.
A szakma fehérítése komoly áremelkedéssel jár
Garics Levente, a Nebuló-Meló Iskolaszövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy ők csak diákokat foglalkoztatnak, és erősen specializálódtak a rendezvényipar kiszolgálására. Társaságuk esetében nem merül fel, hogy a diákok nem kapnak fizetést, hiszen éppen erre jött létre a szövetkezet, náluk pedig adott a fiatalok által áhított rugalmasság és a hivatalosság is.
Fazakas János, a Visual Europe Group nemzetközi értékesítési igazgatója hangsúlyozta, hogy egy ilyen rendezvényen is, mint az Event Touch, bátran és nyíltan kell beszélni arról, hogy a szakmát évtizedek óta jellemzi az illegális, féllegális szezonális foglalkoztatás gyakorlata, ugyanakkor szerencsére jó irányba is tapasztalható elmozdulás: fehéredik az ágazat a KATA és az EKHO adózási módok megjelenésével, és a folyamaton tovább segítene a szakma által régóta áhított rendezvényes áfa bevezetése. A szakember szerint a motivált munkaerő önmagát képzi, akinek viszont nincs a szakmához kedve, és csak a papír miatt végzi, abba ölhetjük az energiát, nem lesz jó kollégánk. Az is jellemző a rendezvényipari munkavállalókra, hogy a bér mellett fontosak számukra a legális munkaviszonyok, a túlóra kifizetése, vagy a biztonságos hátteret adó nyugdíj biztosítása, és ezek a szektorban kevéssé adottak, ami miatt különösen nagy a más szakmák elszívó hatása. Fazakas arra is kitért, hogy az ágazat fehérítését szolgáló intézkedések és a munkaerő megtartására irányuló béremelés 35-40 százalékos költségemelkedést hozott az elmúlt 3 évben, ami az inflációval kiegészülve már majdnem 70 százalékos emelkedést jelent. Fontos, hogy mindezt a megrendelők is figyelembe vegyék a büdzsé tervezésénél, a rendezvényszervező cégeknek pedig meg kell tanulniuk nemet mondani, nemcsak egy-egy lekérésre, hanem akár az olcsójános attitűdöt képviselő, amúgy jól bejáratott ügyfélre is, hiszen van az az összeg, amelyből valóban nem jön ki egy rendezvény, hiába is erőltetik. Az igazgató azt is elmondta, a munkaerőhiányt cégüknél úgy próbálják orvosolni, hogy irodákat nyitnak több közép-kelet-európai piacon és az aktuális kereslethez igazodva mozgatják a munkaerőt irodáik között.
Jól beváltak a harmadik országból érkező dolgozók
A rendezvényszervező cégeket, szállodákat, éttermeket munkaerővel, egyebek között pincérekkel, mosogatókkal, szobaasszonyokkal, takarítókkal ellátó Szépkilátás Kft szakmai vezetője, Revuczky Karion elmondta, hasznos lehetett a szakma számára a tavalyi államilag is támogatott felnőtt átképzési program. Segítségével más területekről tömegcateringre alkalmas szakácsokat képeztek, akiket a szállodák konyháin is tudtak alkalmazni, ami némileg enyhítette a munkaerőhiányt. Ahogy fogalmazott, a felszolgálókkal kapcsolatban már a Covid előtt lemondtak arról az elvárásról, hogy szakképzettek legyenek, a helyzet pedig az elvándorlással csak súlyosbodott. Revuczky szerint alapvető fontosságú olyan rendszereket felépíteni, amelyek rövid idejű, intenzív képzéssel alkalmassá teszik az alacsonyabban képzett munkaerőt is a vendéglátós-szállodaipari munkára. Mindemellett továbbra is megkerülhetetlen a harmadik országbeli munkaerő foglalkoztatása a háttérmunkákra. A társaságnál jó tapasztalatokkal foglalkoztatnak 5 éve ukránokat a mosogatás, szobatakarítás területén, és pár éve vietnámiakat és thai-okat is közvetítenek a magyar munkaerőpiacra - tette hozzá a szakmai vezető.
Turizmus Online
