Történelmi léptékű fejlesztés zajlik a veszprémi várnegyedben
A beruházás eredményeivel kapcsolatban tartottak sajtótájékoztatót 2022. november 30-án Veszprémben. Az eseményen részt vett dr. Udvardy György, veszprémi érsek, Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgató-helyettese, valamint Vörös Tamás DLA, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze is.
„Őseink hite a jövő reménye”. Dr. Udvardy György veszprémi érsek ezzel a mottóval mutatott rá arra, miért vállalkozott erre a feladatra a főegyházmegye. „A vár megújításának forrása egyértelműen az egyház apostoli küldetéséből fakad. Elsőként tehát azt kellett megfogalmazni, hogy ez a cél – az örömhír terjesztése – miként teljesíthető a legjobban jelen adottságok között. Az egyház él, jelen van a mindennapokban, meg szeretné mutatni tanítását, kultúráját és azt is, hogyan képzeli el a jövőt” – emelte ki a főpásztor.
„A veszprémi várnegyed megújításának kivitelezése közel 10 hónapja tart. A beruházás keretében 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített és mintegy 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg 2025-re. Az érintett épületek közül 12 új tetőszerkezetet kap. A projekten jelenleg 450 ember dolgozik, a kivitelezők több, mint 15 700 négyzetméter állványzatot építettek fel és naponta nagyságrendileg 70 tonna anyagot építenek be” – mondta el Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgató-helyettese. Hozzátette: a veszprémi várnegyed „város a városban” típusú elhelyezkedése és a projekt összetettsége különösen komplex megoldásokat igényel a kivitelezők részéről. Így például az itt dolgozó személyzet bejutását a várba egy egyedülállóan nagyméretű térállvány-rendszer segíti, emellett az anyagmozgatásban több daru is részt vesz. Az igazgató-helyettes kitért arra is, hogy a beruházás minden szükséges engedéllyel rendelkezik, ezek között vannak kutatási, bontási, örökségvédelmi és építési engedélyek is.
A tervezők megoldást találtak a Főszékesegyház és a várnegyed épületeinek vizesedésére
A Veszprémi Érsekség főtemplomának, a basilica minor rangban lévő Főszékesegyház építését Gizella királyné kezdte meg az 1030-as évek második felében. Ezt követően a Főszékesegyház gótikus, barokk és 1910-ben neoromán/neogótikus stílusban alakult át. Megromlott műszaki állapota miatt a szükséges szerkezeti és épületfizikai felújítások mellett a projekt keretében egységes szemléletű megújításra kerül a templom belső tere. Ez érint minden liturgikus teret, azaz a szentélyt, a hajót, a sekrestyéket, az oldalszentélyeket és az oratóriumot is. A megújulás fő oka a liturgikus és belsőépítészeti megújítás, a műszaki szükségességet a várnegyed egészét és a főtemplomot különösen is érintő vizesedés és sószennyezettség jelenti.
„Számos esetben a régi falmaradványok is szerepet játszanak a ma is látható épületek vizesedésében” – emelte ki Vörös Tamás DLA. Mint mondta jó példa erre, hogy a Szentháromság-szobor körül, valamint a Szent Mihály Főszékesegyház közvetlen környezetében a sziklafelszínre alapozott középkori falak zárt alakzata gyakorlatilag vízgyűjtőként működik. A megrekedő csapadékvíz okozta problémát a műemlékek védelme érdekében kezelni kell: az épületek szigetelését a műszaki, művészeti és műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően, a régészeti emlékek megőrzésével együtt kell megoldani.
A Főszékesegyház színes, századelős stílushoz illeszkedő üvegablakokkal újul meg
A főépítész elmondta: a főszékesegyház megújításakor a cél az volt, hogy a basilica minor ranghoz méltó belső teret alakítsanak ki. Kezelni kellett az üvegablakok és a falfestés kérdését is.
Korábban az eredeti (1907/10-es) Waltherr Gida által tervezett neogótikus üvegarchitektúra a II. világháborúban megsérült, és 1955-ben új ábrázolásokkal pótolták. A jelenlegi Szent Mihályt ábrázoló alkotás Árkayné Sztehlo Lili műve, aki jellemzően modernista belsőépítészeti terekhez készített ablakokat. Jelenleg öt-hat különböző típusú üvegablak található a Főszékesegyházban. A régi üvegablakok restaurálásra kerülnek, majd új liturgikus és múzeumi terekben kapnak helyet.
„A Főszékesegyház belső terének egységes stílusú megújításakor a századelős látványt vettük alapul. Ehhez igazodva készültek el a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát visszaidéző új, színes alkotások tervei is, melyek egyike a bazilika védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja majd” – emelte ki Vörös Tamás DLA.
A főépítész a szentélyben helyet kapó üvegablak kapcsán elmondta: a tervek szerint Szent Mihály figuráját ovális mandorla emeli ki. A kék égbolt felett lebegő alak egyik kezében lángpallost tart hirdetve, hogy legyőzte Lucifert, a fellázadt angyalok vezérét. A másik kezében pajzs van, amelyen latinul az alábbi felirat olvasható „Ki olyan, mint Isten?”, ami a Michael név szó szerinti fordítása. A szentélyben lévő további üvegablakok is Watherr Gida századelős alkotásainak motívum- és formavilágára hangolva készülnek. Ezeken felül egy kilenc elemből álló rózsaablak kompozíció is elhelyezésre kerül az épületben.
A szakember kitért arra is, hogy a falfestés kapcsán a festőrestaurátori kutatások azt mutatták, hogy az eredeti (1907/10-es) díszítő motívumokat és a színeket erősen átdolgozták a hetvenes években. A Szirmai Antal-féle ábrázolásból alig maradt valami. Ebből következik, hogy megőrizni sem a 1910-es, sem a 1978-as festést nem lehet, csak rekonstrukcióra van lehetőség. A sófertőzés és a nedvesedés miatt azonban védőréteget kell elhelyezni, ami lehetőséget ad a jövőben akár egy rekonstruktív festésre is. Ez azonban minimum 3-5 évet venne igénybe- tette hozzá a főépítész.
A veszprémi várnegyed 2023-ban különleges kiállítással és tematikus sétákkal várja a látogatókat
A Magyar Állam támogatásával megvalósuló beruházás felelőse a Veszprémi Érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság. Mivel a veszprémi várnegyed a város és a térség fontos kulturális értéke, ezért a kivitelezési munkákat úgy ütemezték, hogy egyes épületeket be tudjanak kapcsolni a 2023-as programsorozatba.
„Szeretnék már jövőre megmutatni a helyi lakosságnak és idelátogatóknak az Érseki Palota egy részét. További célunk, hogy a Szent Mihály Főszékesegyház liturgiai eseményekre alkalmassá váljon. A Körmendy Ház és a Biró-Giczey Ház ekkorra szintén látogatható állapotban lesznek, valamint elkészül a 18 beruházásban érintett épület tető- és homlokzati rekonstrukciója” – hangsúlyozta Pém Attila.
Az igazgató-helyettes hozzátette: a beruházás a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény együttműködve az Európa Kulturális Főváros időszakra egy különleges kiállítással készül. A Work in Progress ’23 programsorozat keretében mutatják be a 2021-től 2025-ig tartó műemlék-helyreállítás folyamatát. Az eseményeken résztvevők tematikus útvonalakon bejárhatják az addig elzárt várnegyed épületeit és egyes kertjeit, bepillanthatnak a kulisszák mögé. Megtudhatják, hogyan zajlanak a kutatások, restaurálások, az építészeti tervezés.
