A hegyoldalban lépcsőzetesen kialakított fürdőben 12 új medence közül választhatunk. Az úszás szerelmeseit a kezdőktől a haladókig egy 25x33 méteres és egy 10x12 méteres tanmedence várja. Ha pedig végeztünk a sportolással, akkor ezen a szinten finn és infraszauna is a rendelkezésünkre áll a teljes felfrissülés érdekében.

Wellness felsőfokon

Persze a vizes sportokon túl a wellness adta örömöknek is kedvünkre hódolhatunk. A három különböző hőfokú, élményelemekkel ellátott medencében könnyű kikapcsolódni, hiszen a pezsgőfürdő és a különböző vizes masszírozók a gyerekeknek szórakozást, a felnőtteknek stresszoldást jelentenek. Ám itt még nem ért véget a családbarát attrakciók sora: a gyerekparadicsomban különleges sodrófolyosóval ellátott, vízi játszótér és foglalkoztató kuckó, valamint kétpályás, egész évben használható csúszdapark teszi teljes körűvé a szórakozást. Míg a gyerekek játszanak, mi, felnőttek semmiképp ne hagyjuk ki a panorámás külső teraszon a különleges építészeti megoldással kialakított, lebegő, 36 fokos vízzel feltöltött Inox-élménymedencét, ahonnan csodás panoráma tárul elénk.

Egészségünk védelmében irány a szauna!

A forróság szerelmesei nem csalódnak majd a kibővített szaunavilág kínálatában, ahol helyet kapott egy aroma- és ördögszauna, gőzkamra, nagyméretű panorámás finn szauna, dézsás sófürdő, bioszauna, hideg és meleg vizes merülőmedence, valamint egy 36 fokos vizű ülőmedence.

TIPP: A fürdő igazi különlegessége a Barcsay Jenő által készített mozaik, amely a lebontott újpesti fürdőből került át új otthonába.

A fürdő története

 A Csillaghegyi strand területének közvetlen környezetét már a rómaiak is hasznosították: a régészeti feltárások ugyan a források római kori használatát egyelőre nem igazolták, de a szomszédságából (Pusztakúti út) egy villagazdaság maradványai, illetve temetkezési helyszínek is előkerültek. Nevét a környék népei közt élő rege szerint azért kapta, mert Árpád, a honfoglaló itt, a közelben nyugossza örök álmát.

A Római után a Csillaghegyi a főváros legrégebbi strandja. Szabó József, a geológia magyar úttörője és nagy hírű professzora már 1858-ban „Pest – Buda környékének földtani leírása” című munkájában megemlíti az itt lévő források felhasználását is. Az akkor feltörő víz egy kicsi, 1,3 m mély, téglából falazott medencébe gyűlt össze. Az elfolyó víz malmot hajtott, többszörösen átalakított épülete a 33-as medence mellett állt. A „Csillaghegyi Árpádfürdő Rt.” 1919-ben kezdte fejleszteni mai formájában a fürdőt, a fővárosi fürdőigazgatóság 1951-ben vette át a strandot.

Cikkünk a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szakmai támogatásával készült.