Az idegenforgalmi szempontból is kiemelt jelentőségű tavaink – Balaton, Tisza-tó, Velencei-tó – mellett található természetes fürdőhelyek többsége továbbra is kiváló besorolású.
A fürdőzésre alkalmas folyószakaszokon kijelölt strandok 95 százalékban jó vagy kiváló minősítést kaptak. A Duna és a Tisza felső folyásán található fürdővizek esetében is javuló tendencia figyelhető meg az utóbbi években.
Az NNGYK az Európai Unió minősítési rendszere alapján értékelte a hazai természetes fürdővizek minőségét.
A strandok minősítése az európai uniós követelményeknek megfelelően négy év teljes adatsora alapján készült.
Fotó: depostiphotos
A vízminőségi kategóriákba nem besorolható 28 fürdővíz többsége olyan új strand, amely még nem rendelkezik a minősítéshez szükséges négyéves adatsorral, de a víz minőségét a szakemberek ettől függetlenül folyamatosan ellenőrzik.
A 2024-es szezonban 15 fürdőhely teljesen újonnan létesült, további 5 pedig egy-két év szünet után nyitott újra.
Emellett volt néhány olyan strand is, amely tavaly nem üzemelt – például építési munkálatok miatt –, így ezek sem kaptak minősítést.
Mint ismertették, a természetes fürdővíz minősítése a szennyvíz eredetű baktériumok száma alapján történik, négy év legalább 16 eredménye alapján. Az értékelés a vízminőség ingadozását is figyelembe veszi, így megállapítható, hogy mekkora a szennyezés kockázata: a kiváló vagy jó minőségű fürdővizekben nagyon alacsony, a kifogásoltakon túl gyakori a vízminőség ingadozása a biztonságos fürdőzéshez, bár ott sem folyamatosan rossz a fürdővíz minősége.
Fotó: Depositphotos
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a fürdőzés csak kijelölt fürdőhelyeken biztonságos. Vannak olyan helyszínek, ahol a feltételek adottak, mégsem jelöltette ki a terület tulajdonosa, és a szükséges vízvizsgálatokat sem végzik el.
A kifogásolt minősítésű fürdővizek esetén, vagy a nem ellenőrzött vízminőségű fürdőhelyeken a fürdőzők elsősorban hányással, hasmenéssel járó megbetegedésnek, szem- vagy fülgyulladás kockázatának vannak kitéve.
