A Mátra szélén, ahol a Tarna folyó elválasztja egymástól hazánk legmagasabb hegyét a Bükktől, egy völgyben építették fel az elődök a falut. Az ezer éves múltra visszatekintő, páratlan szépségű barokk katolikus templom ma európai hírű látványosság, amely a legimpozánsabb épülete Feldebrőnek. Az egri borvidékhez tartozó település határában pedig az ugyancsak neves hárslevelű szőlő terem. Ennek a levéből készített különleges ízű és zamatú fehérbor méltán ismert a fogyasztók körében.
A néprajzkutató szemszögéből
A feldebrői templom ma is a XI.-XII. századi megjelenésében látható a község központjában. Győrffy István (1844-1939) professzor, az egykori kiváló néprajzkutató vizsgálatai alapján a templomról azt jegyezte fel, hogy a XI. század első harmadában létesült. Az építését valószínűleg Aba Sámuel király kezdte el, amely öthajós, centrális szerkezetű. Ez pedig – a szakértő szerint – a keleti kereszténységgel rokon építési mód. Az altemplom falfestményei, ikonográfiái viszont a nyugati kereszténység művészetéhez köthetők. Ebben a kettősségben rejlik az altemplom egyedi értéke.
Tájház, Harangozó-ház és négycsillagos hotel
A község temetője is nevezetes az ott található stációkról és a Golgotáról, amely a templommal együtt a Mária út mentén található. A Nagyboldogasszony-napi búcsúra ma is sok zarándok érkezik Feldebrőre. Az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottak meg a településen. Új köntöst kapott a Faluház, és felújították a könyvtárat is. A település főutcáját pedig virágos parkok díszítik, emellett egy, a múlt századból megmaradt tűzoltókocsit érdekességként állítottak ki. A templom körüli tér viszont rendezvénytérré vált, ahol szabadtéri színpadot emeltek.
A közelben találni a tornácos tájházat, ahol a régi feldebrői portákon használt tárgyakat, eszközöket mutatják be az érdeklődőknek. A tájház szomszédságában áll az egykori Harangozó-ház, amelyet felújítottak és ma családi portaként szolgál. A hosszan elnyúló főutca végén, az egykori Károlyi-kastélyban egy négycsillagos hotel működik. A mellette levő egykori gazdasági majort pedig egy dán család újította fel, ahol szállóvendégeket is fogadnak. A régi fák sokaságával teli park pedig közösségi helyként és a sportokat kedvelők pályájaként szolgálja a falu lakóit és a turistákat.
Csontmaradványok a Hangyás-dombon
Feldebrő szélén helyezkedik el az úgynevezett Hangyás-domb, amelynek területe egykor ősgyepként az állattenyésztést szolgálta. Itt néhány évvel ezelőtt olyan csontmaradványok kerültek elő, amelyek következtében ásatásokat kezdtek a régészek. Néhány mamutcsont-, illetve fegyvermaradványt, valamint használati tárgyat találtak, amelyek az ősember felfedezésével köthetők össze. Ezeket Budapesten, a Nemzeti Múzeumban állították ki. Az idei nyár elején újabb ásatásokat folytattak a szakemberek, és további leletekre is bukkantak, melyeket nemrég az érdeklődő közönségnek is bemutattak. Az ásatásokat várhatóan a következő időszakban tovább folytatják.
Fesztiválok és szálláshelyek
Fedebrőn mozgalmas napokat éltek meg az idén júniusban. Az önkormányzat a helyi turisztikai egyesülettel közösen két kiemelkedő eseményt is tartott. Ezeken több száz érdeklődő vett részt. Az egyik a lovasfesztivál volt, amelyet második alkalommal rendeztek: Főztek és ínyenc falatokkal várták a vendégeket, akik az ügyességi fogathajtó versenyben gyönyörködhettek. A másik jeles eseménykét a ribizlifesztivált tartották meg. Ennek ugyanis komoly hagyományai vannak a faluban. Bár a polgármester elmondása szerint ez a gyümölcs korábban nagyon hozzánőtt a falu lakóihoz, ma már viszont kevesebben foglalkoznak vele. A ribizli lekvár és a szörp jelentősége azonban máig megmaradt. Ezt a tényt erősítette meg az idei fesztivál is, ahol sokan vásároltak mindkét termékből.
A harmadik kiemelkedő eseményt – a már szintén hagyományos szüreti fesztivált – szeptemberen tartják. A program látványos, lovaskocsis felvonulással kezdődik majd, amikor a betakarított új szőlőtermést, elsősorban az ültetvényekről leszedett hárslevelűt közösen köszöntik. Emellett más programokkal, este pedig bállal is kedveskednek a résztvevőknek. A parádénak tavaly is sikere volt, miután nagyszámú érdeklődő érkezett Feldebrőre.
Gecse Mihály polgármester azt is elmondta, hogy a következő években – a lehetőségek alapján – tovább erősítik a turizmust a faluban. A ribizlifesztivál mellett 2020-ig egy másik növényi kultúrára vonatkozó fesztivált is terveznek. Jelenleg gondot okoz azonban, hogy kevés a szálláshely, ezért ezek számát szeretnék bővíteni a csendes és tiszta faluban.
