A rendezvényen átadták az ICOMOS-díjakat is, amelyeket a nagydobszai Talpasház, a püspökszentlászlói püspöki kastély, látogatóközpont, emlékhely és zarándokház, valamint a tornai Nagyboldogasszony római katoikus plébániatemplom helyreállítása érdemelte ki.

Mintegy 10 milliárd forintos uniós forrásból cél a már meglévő világörökségi területek megújítása: ennek keretében komoly fejlesztések indulhatnak meg majd az összes magyarországi világörökségi helyszínen, és a remények szerint az eddigi, nem csekély idegenforgalom is növekedni fog.

Latorcai Csaba elmondása szerint a hatósági eljárásokat lényegesen egyszerűsítették, ennek kapcsán a bürokráciát csökkentették és közelebb hozták a műemlékvédelmi szerveket az emberekhez, így a műemlékekkel kapcsolatos hatósági ügyeket gyakorlatilag minden megyében helyben lehet intézni. Az aktív támogatásokat passzív támogatások, azaz adókedvezmények egészítik ki; bevezették ugyanis, hogy a gazdasági társaságok a műemléki felújítások esetén a beruházás műemléki többletköltségét a társasági adóalapban érvényesíthetik.

Az ország határain belül zajló nemzeti kastély- és várprogram keretében több tízmilliárd forintból a legmeghatározóbb magyar kastélyok, várak felújítását végzik. Latorcai Csaba a számos rekonstrukció közül kiemelte a tatai Esterházy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély vagy a nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítását.

Az integrált műemlékvédelem ezeknél a nagy programoknál úgy nyilvánul meg, hogy egyaránt figyelemmel vannak a turisztikai vonzerő növelésére, az örökségvédelem szakmai szempontjaira, valamint a fenntarthatóság érdekében a megfelelő funkció biztosítására. Mindezeket a felújításokat ráadásul úgy kell megvalósítani, hogy ezek a műemlékek a 21. században is elősegítsék a nemzeti identitás megerősödését.