A gazdag gyűjteményt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb selyemgyárosa, Déri Frigyes adományozta a városnak. Oktató, ismeretterjesztő múzeumot kívánt létrehozni, melyben az emberiség fejlődését akarta bemutatni a kőbaltától Munkácsy Ecce homo című festményéig. Gyűjteményét 1910-ben kezdte gyarapítani, tárgyait 1920-ban adományozta Debrecennek, az egyetemi városnak. Célja az volt, hogy a tárgyak segítségével a diákság közvetlen tapasztalatot szerezzen a távoli kultúrákról. 1926–28 között felépült a Déri Múzeum az egykori Pap-tava és a botanikus kert helyén, majd 1930-ban megnyitotta kapuit. A korszerű épület előtt csobogó áll, vizét felvezették az épület kupolájába, így oldották meg hűtését – ismertette Lakner Lajos, tudományos igazgatóhelyettes.
Akadálymentes épület
Megtudtuk, hogy a múlt évi felújítás előtt az 1970-es években renoválták utoljára a múzeumot. December óta azonban lift jár az emeletek között az akadálymentes épületben, korszerűsítették az elektromos és gépészeti rendszert, kicserélték a belső nyílászárókat, megújult a homlokzat és a Díszterem. A munkálatokat „A Déri Múzeum modernizálása a régió európai örökségének bemutatása céljából” nevű Észak-alföldi Operatív Program több mint 700 millió forintjából végezték el. – A kiállítások felújítását a „látványforradalom“, az az új szemlélet is megkövetelte, amely a látványt és képiséget helyezi előtérbe – mondta el Lakner Lajos. – A múzeumi gyűjtemény legfontosabb darabjait kívánjuk bemutatni, szakítva a korábbi tárlórendszerrel. A látogatók többek között megismerhetik a jelentős városi feltárások leleteit, a céhes ipar kialakulását, a debreceni emlékkertek történetét, a 19. századi életformát, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéit, a város első múzeumának kiállítási darabjait, vagy akár fegyvertörténeti tárgyakat, eszközöket is – foglalta össze a múzeum igazgatóhelyettese.
Veremház a honfoglalás korából
A várostörténeti kiállítás bemutatja a debreceni Nagyerdő élővilágát, majd egy ásatási terepen „találjuk” magunkat. – A törvényi előírások miatt a nagy beruházások előtti feltárásokon négy hektár földet mozgattunk meg – tudtuk meg Szabó László muzeológustól. A régészek kő- és csonteszközöket találtak a rézkorszakból, kerámia edénytöredékeket, kőeszközöket a késői bronzkorból, egy szarmata kori sírban pedig női ékszerekre bukkantak. A legjelentősebb lelet a honfoglalás kori veremház, tetővel. A következő teremben a száraz, homokos talajú Dobozi temetőben szinte épen maradt halotti öltözetek másolata tekinthető meg, több női ruhadarabon az eredeti fémzsinór díszítéssel. Odább az Arany Egyszarvú Patika 1772-ből származó berendezését látjuk, köztük országosan jegyzett patikatörténeti tárgyakkal.
Gubacsapó, mézeskalácsos
Megszemléljük a gubacsapó – azaz a birkagyapjúból szőtt posztóból kabátot készítő kézműves – műhelyét is. Többek között megnézzük az egykori híres debreceni mézeskalácsos, Kerékgyártó Sándor műhelyét. Van itt debreceni mézeskalács tányér, mézesbáb, huszár, papucs, bölcső, kard, és a vásárokból ismert erőteljes színű, díszített figurák, az úgynevezett ejzolt mézesek. Ütőfás mézesek is sorakoznak a vitrinben. A tésztának fából faragtak negatív formát, akár a Nagytemplom képét, majd a nyers tésztát belenyomták – mesélte P. Szászfalvi Márta etnográfus, muzeológus.
Nemzetőr felszerelés, Kossuth gyertyatartója
Az 1848–49-es emlékeket bemutató teremben látunk nemzetőr fegyvereket, katonai felszerelést: dobot, lovassági zászlót, zászlótartó vállszíjat, ágyúgolyókat, három aradi vértanú ereklyéjét. Vitrinben állnak „a magyarok Mózesének”, Kossuth Lajosnak Debrecenben használt gyertyatartói. Thaly Kálmán, Debrecen országgyűlési képviselőjének termében a történész, író személyes tárgyai is láthatók. Helyet kaptak a Déri Múzeum elődje, a városi múzeum, kiállításának tárgyai is. Népművészeti szobabelsők, festett bútorok, pásztorkészségek látványában is gyönyörködünk vezetőnkkel, Korompai Balázs történész – muzeológussal.
Zrínyi kirohanása, fegyverek
A képtárban Déri Frigyes festménygyűjteményének különleges darabjait tekintjük meg, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Madarász Viktor vagy Borsos József képei, barokk és rokokó tájképeket, csendéleteket, portrékat – sorolja az alkotókat Fodor Éva muzeológus.
A Szamuráj udvarházban az Edo-korból származó használati tárgyak, és iparművészeti igénnyel készült fegyvereket látunk. A Fegyvertörténeti tárlat felsorakoztatja a török hódoltság korabeli magyar, német, albán, török fegyvereket, páncélzatot, díszkardokat. A 16–18. századi szablyagyűjteménynek is vannak ritkaságai, mint a Szűz Mária képével díszített penge, melybe imádságot véstek – emeli ki Kovács József muzeológus.
Zarándokhely, templom
Minden múzeumnak megvannak a maga kultikus terei, szakrális tárgyai, a Déri Múzeumban sokan a Munkácsy-festményekre tekintenek így. Általuk egyfajta zarándokhellyé vált a múzeum. Akad olyan látogató, aki szentképként tiszteli a Krisztus Pilátus előtt és az Ecce Homo című festményeket, és imádkozik előttük, másokban a nemzeti érzület elevenedik meg – mondja Lakner Lajos, majd hozzáteszi: „Nem vagyunk csalódottak, ha a vendégek egy része csak a festmények miatt jön a múzeumba. Itt szembesülnek azzal – s a visszajelzések szerint meghatározó élményt jelent látogatóinknak –, hogy milyen hatalmas és gazdag Déri Frigyes gyűjteménye, és a helytörténeti kiállításunk.”
Kortárs művészet, irodalom, képzőművészet
A Déri Múzeum tagintézménye a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum a debreceni születésű Medgyessy Ferenc szobrászművész hagyatékát mutatja be. Az Emlékmúzeummal egy épületben található Debreceni Irodalom Háza a város jelentős irodalmi múltját őrzi. A MODEM, azaz a Modern és Kortárs Művészeti Központ tagintézményben április 17-ig az Újratervezés – Válogatás az Antal–Lusztig-gyűjteményből című kiállítás látható.
