Szalay-Bobrovniczky Alexandra, a területért felelős főpolgármester-helyettes köszöntőjében megadta az alapgondolatsort azzal, hogy az egyre inkább kinyíló világunkban a beruházások és fejlesztések mellett, fontos meghatározni mindazt, amiben például Budapest egyedülálló.

Ennek a kommunikációs kihívásnak a mai reklámzajban kizárólag a legmagasabban képzett szakember-gárda képes megfelelni, olyan tudatos stratégia mentén, amely jóval túllép az eddig megszokott középszerűségen, és a tudatos márkaépítéshez nyúl. A kultúra egy olyan kitörési pont, amelyben meglévő értékeinkre és hagyományainkra alapozva megcélozható az a látogatóréteg, amelynek érdeklődési szintje mellett költési hajlandósága is magas.

Házigazdaként folytatta a gondolatot a Budapesti Corvinus Egyetem dékánja, Dr. Zoltayné Paprika Zita, kiemelve azt, hogy a Gazdálkodási Karon belül, a Turizmus kiemelt fontosságú tanszéke hagyományosan a legjobb hallgatókat fogadja be, nem titkolva, hogy a legtöbb képzési helytől eltérően, innen menedzserek kerülnek ki.

Szerencsés az a konstelláció, amelyben a Marketing és Média Intézet valamennyi erőforrására, kutatási eredményeire és programjaira is építhet a tanszék, nem kevésbé a mostani kick-off rendezvénnyel startoló Központ, ahol nemsokára a kulturális szférában dolgozók vértezhetik fel magukat a turizmus és marketing menedzser-szemléletű tudásával.

MTÜ: új utakon a magyar turizmus

A Magyar Turisztikai Ügynökség stratégia-alkotó és márkaépítő tevékenysége egyre látványosabb, amelynek első jeleit már az idei Balatoni főszezonban meg is tapasztalhatunk. Dr. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettes vizionálta azt a 2030-ig tartó nemzeti fejlesztési irányt, amelynek eredményeképp Magyarország Közép-Európa szellemi központjává válik, és amelyhez a turizmus vezető szervezete is hozzáteszi a magáét intenzívebb állami szerepvállalás és finanszírozás formájában.

Ez a fő tendenciák dinamizálását is jelenti egyúttal, előcsalogatva valamennyi szereplő potenciálját. A paradigmaváltás már itt van: a jó állam nem követi az eseményeket, hanem azok alakító ereje: ma már nem elegendőek a 80-as évek gyakorlatát időző válaszok; világszínvonalon kell tudni kommunikálni mindannyiunknak, járó-kelőknek, vagy éppen a diplomáciai testületeken dolgozóknak. 

Az MTÜ szerepe mindebben nem a mecénásé, sokkal inkább az intelligens befektetőé, azé, aki hiszi, hogy a legjobb hozamokat a képzés által érhetjük el.

Igen, de hol versenyezzen Magyarország? Erre a gyakori kérdésre, amelyet leginkább Prágával és Béccsel összefüggésben teszünk fel, a választ már Bánhegyi Zsófia, az MTÜ kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese adta meg. Az ETC (European Travel Commission) márkázási gyakorlata a hazaival is összhangban lesz, sőt, a V4-ek élére is kívánunk állni a jövőben.

Legyen Magyarország „first choice after the first choice” desztináció a tengerentúli küldő piacokon. A turizmus nemzeti szintre való emelése garantálhatja azt a megújult élménykínálatot, amely az átlagos látogató mentális térképén elhelyezkedő mintegy 22 úticél közé helyezi hazánkat.

Mindehhez az online térben is erősít a szervezet, amelynek elődje a Magyar Turizmus Zrt. pusztán 7%-ban vette ki a részét, míg az MTÜ már a 45-50%-os részesedést célozza meg kommunikációját illetően. Készül az új keresőrendszerrel felvértezett weboldal, ahol akár saját itinereket is összeállíthat az érdeklődő.

Augusztus közepére összeáll a stratégia és az új országmárka vizuális rendszere is, ezzel októberben a nagyközönség is találkozhat már.

Világmárka: kulturális élménypark a városban

A „százévben egyszer” léptékű projekt nem más, mint a Liget Budapest. Dr. Baán László így jellemezte Európa legnagyobb méretű kulturális projektjét. Olyan lehetőség ez, amelyet nem tudott teljes mértékben kihasználni a Városliget mindeddig, de most építve az elődök által százötven éve létrehozott alapokra és kincsekre, nemzetközileg is látható, a Szigethez hasonló léptékű brand, illetve igazi családos és city break attrakció-csokorrá válik.

Maradva még Budapestnél, önbizalmát erősítő, jókedvű és mosolygós városként írta le Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője a várost.

Beszédében felidézte a legújabb statisztikai mutatók mellett az újdonságokat is: a Zenélő Budapestet, több, mint 600 kamarakoncerttel, a közelgő FINA vizes VB kapcsán vállalt feladatokat, a most debütáló MICE katalógust, továbbá az egyénre szabható külsejű és tartalmú Budapest Kártyát. Új helyszínnel bővül az információs pont-hálózat, amelynek a Széchenyi Könyvtár ad helyet.

Élő múzeum: a kastélykártyától a skanzen hostelen át Sissi-ig

Kiindulva abból, hogy egy átlagos látogató idejének 60%-át a kastélyparkban, a többit pedig bent a kastélyban tölti, Dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastély és Várprogram miniszteri biztosa azzal folytatta, hogy a fő cél a tartózkodási idő meghosszabbítása, programokkal, beöltözésekkel, sztorikkal.

A falakon és a gyűjteményeken túl digitális tartalomfejlesztés indult, de sok kastély ma már csapatépítési helyszín is, akár a manapság oly népszerű szabaduló-szobákkal. Mindezeken felül, körvonalazódik egy nemzeti kastélykártya program.

A Szentendrei Skanzenben 100 főt elszállásolni képes ifjúsági szállás épül 2020-ra, ugyanakkor koncentráltan célozzák a 30—40 éves, A—B kategóriás családokat is.

A szabadtéri múzeum szereti az innovációt: múzeumvasútja a megnyitás évében Magyarország legforgalmasabb vasúti mellékvonala volt 95 000 utasával. Gyermekprogramok és pedagógiai foglalkozás-csomagok színesítik kínálatát, amelyből a városban található Skanzen-házuk ad ízelítőt és zsűrizett helyi-termék kínálatot, amelyhez a meghívót Dr. Sári Zsolt, főigazgató helyettes adta át.

Ezek után, Gödöllő is bemutatta egészen új turisztikai látásmódját, amelynek részleteibe Dr. Ujvári Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója engedett betekintést. Iskolákat, családokat vár a kastély, fogyasztói magatartásukhoz igazodó, módosított nyitvatartási időben.

A tervezhetőség első helyen áll, hiszen 112 utazási irodával áll szerződésben az intézmény, igényeiket a leválasztott back office szolgálja ki. Sissi csak akkor érték a ma emberének, ha a folyamatos termékfejlesztés igényével, a látogató a múzeummal együtt tud gondolkodni a köré megkomponált tartalomról. 

Közönség: virtuális és sztár-közösség

Dr. Zsigmond Gábor, a Közlekedési Múzeum tudományos főigazgató-helyettese előadásában elemezte a múzeum oktatásban betöltött szerepét, mindazt, amit a mindenkori jelen reprezentációjában létrejövő térként jelent, annak érdekében, hogy megértsük környezetünket és a fejlődést. Ilyen értelemben, mindig is a társadalom része volt a múzeum, mint ahogyan ma virtuális közösségi terei, amelyet mindannyian használunk, de ki-ki más és más mélységben.

A kulcskérdés az érdeklődés fenntartása, ami a digitális dialógussal érhető el. A legfőbb konkurens ma az idő, egy netes játék, vagy egy film. A tér tehát kitágul, de a múzeum ezt be is tudja tölteni, sőt egészen távoli közönséget is elér.

A VOLT fesztivál ma már fogalom, a fellépő sztároknak ajándékozott, de Sopronban maradó székek a Csillagok Városává emelik. Lobenwein Norbert, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda projektvezetője kiemelte, hogy az 1993-ban 800 fővel indult, és tavaly már 148 ezres közönség vendéglátója az egész város: kinyílnak az emberek, kinyílnak az otthonok.

Igazi ünnepként éli meg mindenki Európa legjobb közepes méretű fesztiválját - a legsikeresebb „Emlékszem, Sopronban” himnuszát több mint 16,5 millióan nézték meg a YouTube-on.

Kultúra: indítómotor, eltérő motivációk

A Guggenheim-effektus ma már Bilbaon is túlmutat. Az észak-spanyol iparvárost a New Yorkban működő Guggenheim Alapítvány és a város vezetése között született megállapodás indította új irányba, és a kultúra tette igazán nemessé és zölddé.

Abu Dhabi a következő állomása ennek a jelenségnek, idén adják át az ottani Guggenheimet, 800 millió dolláros beruházásról beszélünk, valamint London, New York és Párizs megelevenítéséről, vagy általánosabban, a nyugati és keleti kultúrák művészeti találkozópontjáról.

Fehér Zsuzsanna, a Ludwig Múzeum kommunikációs és marketing igazgatóhelyettese még számos példán keresztül vezette hallgatóságát arra a megállapításra, amely szerint a kultúra az egyik legerősebb indítómotor a turizmusban.

Erre reflektált Nyúl Erika, a Violin Travel ügyvezetője azzal, hogy ők a gyakorlatban eltérő motivációjú látogató-körrel foglalkoznak, olyanokkal, akik egyfelől a gasztro, másfelől az aktív termékeket vásárolják, de minden esetben magas kultúrát is fogyasztva. A kommunikáció lényege, hogy a termék portfólióból igazi kínálat legyen.

A Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont új szakirányú képzései

A konferencia zárásaként, Dr. Jászberényi Melinda, egyetemi docens tájékoztatta a hallgatóságot a Központ terveiről, amelynek a fókuszában az oktatás és oktatásfejlesztés és a kutatás áll. Ez a gyakorlatban szakirányú továbbképzést és szakközgazdász-képzést illetve tananyagfejlesztést jelent.

A tananyagfejlesztéshez kutatások is kapcsolódnak, de folyik majd tudományos konferencia-szervezés és tudományos folyóirat szerkesztés is.

Szakirányú továbbképzéseit tehát két területen szervezi a központ, ismertette Simon András turisztikai szakértő: Kulturális turizmus menedzser szakirányú továbbképzés (humán végzettségű, a kultúra területén dolgozó szakemberek számára marketing és turizmus ismereteinek bővítése céljából), valamint Turisztikai fejlesztési menedzser szakirányú továbbképzés és szakközgazdász képzés (a turizmus szakmában dolgozók számára, ismereteik korszerűsítésére).