A Magyar Limes Szövetség Hirschberg Attila ügyvezető elnök kezdeményezésére és szervezésében, dr. Visy Zsolt professzor közreműködésével, dr. Balogh Tamás és dr. Karsai Árpád szakmai munkájával 2014-ben készíttette el az Országos Limes Kulturális Turisztikai Fejlesztési Koncepció Előtervét. A dokumentum célja az volt, hogy olyan turisztikai kínálat összefüggő tervezését készítse elő, ami a Duna magyarországi szakasza mentén alapvetően kulturális és örökségturisztikai kínálat terveit készíti el. Már ekkor kiemelt célként fogalmazódott meg az is, hogy a római alapú attrakciókat össze kell kapcsolni a nem római attrakciókkal és a Duna természeti örökségével, mert a római emlékek önmagukban nem képeznek olyan nemzetközi vonzerőt, mint az egységesen kezelt Duna menti kínálat. Az Előterv elkészítése során kiemelkedő célként jelent meg az is, hogy Magyarországon Budapest és térsége, a Balaton, valamint nagy gyógyfürdőink mellett újabb nemzetközi jelentőségű turisztikai régió jöjjön létre az országban, újabb területek kapcsolódhassanak be a nemzetközi turizmus vérkeringésébe.
Az UNWTO 2016. szeptemberi jelentése szerint a turizmus világméretű növekedése változatlan: az év első 6 hónapjában 21 millióval több látogatót regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A látogatószám 4%-kal nőtt. A nagy kulcsküldőpiacok közül az USA kiutazóinak költése 8%-kal, Németországé 4%-kal emelkedett. Továbbra is trend a különleges, egyedi, új desztinációk felkeresése.
A turizmus piacán világrégiók (pl. Európa és Ázsia), száznál több ország, sokezer, változatos turisztikai kínálatot felvonultató terület, település, vagyis turisztikai desztináció versenyeznek a világ utazóinak figyelméért. Az ókori római Limes határvédelmi rendszer (Ripa Pannonica in Hungary, RPH) világörökséggé válásával (újra) jelentős publicitást kap Európa legnagyobb folyója és „vízi útja”, a Duna, valamint a folyót övező területek és települések, amelyek sok tekintetben páratlan, a világ számos pontjáról érkező turisták által is keresett természeti, épített és kulturális örökségekkel rendelkeznek.
Az RPH világörökségi nevezésének hivatalos benyújtása 2018-ban várható. Magyarország közösen fog pályázni Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával, így együttesen mintegy 880 km hosszú Duna menti világörökségi szakasz jön létre. A 417 km hosszúságú, magyar Duna menti RPH-szakasz világörökségi listára kerülésével a magyar Duna-szakasz, a folyó menti települések és területek a hazai és a nemzetközi turisztikai érdeklődés fókuszába kerülhetnek, hasonlóan Pannonhalma 1986-os világörökségi listára kerülését követően, amikor a látogatószám közel az ötszörösére nőtt a következő évben.
A világörökségi listára kerülés remélhetőleg jelentős turisztikai potenciált fog hordozni, amelynek kihasználása közös érdek. A világörökségi helyszínek bemutatására és a turisztikai hasznosíthatóság megalapozására Magyarország Kormánya az Európai Unió társfinanszírozásával a magyar világörökség-várományos helyszínek fejlesztéseire jelentős forrásokat különített el. E források felhasználásával számos magyar limes-helyszín és emlék (pl. egykori épületek, erődök, utak, illetve az ezeket feltáró régészeti helyszínek, múzeumok, kiállító- és bemutatóhelyek) válnak elérhetővé és látogathatóvá a nagyközönség számára. Turisztikai értelemben vonzerő- (attrakció-) fejlesztésekről, a megközelíthetőséget biztosító infrastrukturális fejlesztésekről és bemutathatóságot szolgáló fizikai és virtuális („e-turisztikai”) fejlesztésekről, valamint az induló marketingtevékenység támogatásáról van szó.
A Magyar Limes Szövetség részben ezen (induló) fejlesztések megalapozására, valamint a világörökséggé válással kibontakozó turisztikai potenciál hosszú távú, fenntartható kiaknázására, illetve a Duna menti települések turisztikai forgalmának növelésére a Nemzetgazdasági Minisztérium és több tucat Duna menti település anyagi támogatásával, hazánk vezető turisztikai szakembereinek bevonásával készítette el a világörökségi címen alapuló turisztikai útvonal fejlesztési terveit. Jelen dokumentáció a tervezés menetének, eredményeinek összefoglalását, valamint összesen 18 Duna menti tervezési terület turizmusfejlesztési koncepcióját és javasolt projektjeit tartalmazza.
A tervezés a 2014-ben elkészült Országos Limes Kulturális Turisztikai Fejlesztési Koncepció Előtervén alapult és az abban meghatározott koncepcionális irányok és célok figyelembe vételével zajlott, de a fókusz már a konkrét tervezési területekre és ezek projektjeire helyeződött. A módszertanilag megalapozott, szakmai alapokon nyugvó tervezési munka során kevesebb, mint fél év alatt, egységes szerkezetben készültek el az egyes területek részletes turizmusfejlesztési koncepciói és projekttervei, amelyeket a támogató önkormányzatok véleményeztek és elfogadtak. Emellett három további átfogó terv (tematikus tervezés, közlekedés, IT-stratégiai terv) is elkészült, amelyek célja a limes, mint örökségturisztikai turisztikai tematikus út szakmai megalapozása és turisztikai, kínálati növelési célból való összekötése a meglévő nem római elemekkel.
A mélyreható helyzetelemzés és a jövőben várható trendek, lehetőségek figyelembe vételével a tervezők 17 db, összesen 8,8 milliárd forint beruházási költségű kiemelt projektet nevesítettek. A világörökség-várományos helyszínek fejlesztéseit támogató pályázatra benyújtható projekteknek elkészültek az előzetes megvalósíthatósági tanulmányai is, amelyek a pályázati dokumentáció összeállítását támogatják. Emellett a szakemberek további 182 db, kb. 150 milliárd forint beruházási költségű, döntően turisztikai vonzerő-, szolgáltatás-, infra- és szuprastruktúra-fejlesztési projektjavaslatot nevesítettek, amelyek megvalósítása jelentősen hozzájárulna a világörökségből fakadó turisztikai potenciál fenntartható és gazdaságilag is életképes kihasználásához. Amennyiben a program teljes körűen megvalósulna, az közvetlenül kb. 500 új munkahelyet teremthet, de a közvetett hatások révén akár ennek többszöröse is létrejöhet. A javasolt attrakciók, szolgáltatások, programok és egyéb fejlesztések révén létrejövő vonzerők látogatóinak, használóinak száma az előzetes számítások szerint meghaladhatja az évi 3 millió főt. Ezzel párhuzamosan a létrejövő turisztikai szolgáltatások közvetlen bevételei évi 3 milliárd forintra becsülhetők, míg a közvetlen és közvetett (externális) bevételek nagysága nagyságrendileg 7-9 milliárd forintra tehető.
A tervezés legjelentősebb eredményeinek a kidolgozott kiemelt és kapcsolódó projekteket tartják, amelyek között római és nem római eredetű vonzerőn nyugvók egyaránt vannak. Az ezek alapján készített projektlista reményeink szerint hasznosítható lesz a források tervezése során. A világörökségi pályázatban várhatóan megvalósításra váró kiemelt beruházások esetén részletes igényfelmérés, kereslet-, kínálat-, célcsoport- és versenytárselemzés történt, a tervezők meghatározták a megvalósítandó attrakciók elemeit és elkészítették a pénzügyi számításokat. A tervezés lényeges eredményének tartják az összehangolt üzemeltetés, működés feltételeinek meghatározását, ami a fejlesztések fenntarthatóságát alapozza meg.
A javasolt projektek megvalósítását célszerű úgy ütemezni, hogy egy részük a világörökségi cím elnyerésekor már működjön, mert várhatóan ebben az időszakban irányul a legkoncentráltabb figyelem a római limes hazai szakaszára.
A projekt olyan elemeket tartalmaz, mint például ökoközpont építése Lipóton, hajózástörténeti múzeum létesítése Gönyűn, a Bencés Apátság Gyógynövénykertjének fejlesztése Pannonhalmán, látványrégészeti látogatóközpont létesítése Komárom-Szőny területén, a tokodi római erőd, mint rendezvényhelyszín komplex fejlesztése, római tematikus út és Duna-parti sétány kialakítása Visegrádon, római hajózás elindítása Verőce központtal, mint kapcsolódó projekt, gödi stilizált kilátópont fejlesztése, a Campona erőd kaputornyainak látványrekonstrukciója Budapesten vagy egy víz alatti régészeti és látogatóközpont kialakítása Ráckevén.
A megbízás így az alábbi tervezési területekre vonatkozott:
1.-2. Tervezési terület: Mosonmagyaróvár és környéke, Szigetköz, Fertőd, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Győr és Pannonhalma , Lébény
3. Tervezési terület: Komárom, Almásfüzitő és Ács; Bábolna, Tata, Almásfüzitő, Neszmély
4. Tervezési terület: Esztergom és Tokod
5. Tervezési terület: Visegrád és környéke
6. Tervezési terület: Vác és Verőce
7. Tervezési terület: Budapest; ezen belül Aquincum és Campona római öröksége, Nagytétény.
8. Tervezési terület: Dunaújváros
9. Tervezési terület: Paks-Dunakömlőd, Dunaföldvár
10. Tervezési terület: Kalocsa
11. Tervezési terület: Szekszárd, Őcsény és a Sárköz
12. Tervezési terület: Mohács, Duna-Dráva Nemzeti Park, Kölked
Időközben csatlakozó tervezési területek:
13. Tervezési terület: Dunakeszi, Göd és Szigetmonostor
14. Tervezési terület: Érd, Százhalombatta, Ráckeve és térsége, Szigetújfalu
15. Tervezési terület: Újpest
16. Tervezési terület: Pécs és térsége
17. Tervezési terület: Szob és térsége
18. Tervezési terület: Baja és környéke
Vezető tervezők:
Dr. Hinek Mátyás
Dr. Karsai Árpád
Dr. Kondor Attila
Területi tervezők:
1.-2. Tervezési terület: Dr. Remenyik Bulcsú
3. Tervezési terület: Dr. Hinek Mátyás – Dr. Holczerné Szentirmai Ágnes
4. Tervezési terület: Holczerné Szentirmai Ágnes
5. Tervezési terület: Holczerné Szentirmai Ágnes
6. Tervezési terület: Dr. Kondor Attila
7. Tervezési terület: Dr. Puczkó László - Dr. Sziva Ivett
8. Tervezési terület: Brachna János - Dr. Puczkó László - Dr. Sziva Ivett
9. Tervezési terület: Dr. Hinek Mátyás – Karsai Árpád
10. Tervezési terület: Dr. Csapó János – Dr. Kiss Róbert – Dr. Marton Gergely – Dr. Raffay Zoltán
11. Tervezési terület: Dr. Minorics Tünde
12. Tervezési terület: Dr. Minorics Tünde
Időközben csatlakozó tervezési területek:
13. Tervezési terület: Karsai Árpád – Dr. Kondor Attila
14. Tervezési terület: Dr. Hinek Mátyás
15. Tervezési terület: Juhász Szabolcs – Karsai Árpád – Ongjerth Richárd
16. Tervezési terület: Dr. Csapó János – Dr. Kiss Róbert – Dr. Marton Gergely – Dr. Raffay Zoltán
17. Tervezési terület: Horváth Dániel
18. Tervezési terület: Dr. Csapó János – Dr. Kiss Róbert – Dr. Marton Gergely – Dr. Raffay Zoltán
További tervek:
1. Tematikus tervezés: Dr. Remenyik Bulcsú – Hirschberg Attila (+ térképészet: Csomós Boglárka)
2. Közlekedés: Dr. Csapó János – Dr. Marton Gergely
3. IT Stratégiai tervezés: Hirschberg Attila - NavCenter Kft. - Pazirik Kft. - Dr. Reményik Bulcsú
A tervezés eredményét képező vonzerő- és fogadóképesség-fejlesztési projekteket külön anyagban mutatjuk be.
A Kormányhatározat az új hazai világörökségi nevezésről megszületett és ide kattintva érhető el.
Szerkesztette: dr. Karsai Árpád, Duna Limes Program vezető tervező
Forrás: Turizmus Online