A növekvő városi területek, a szennyezések, a klímaváltozás, valamint a természetes élőhelyek eltűnése negatívan hatnak a biológiai sokszínűségre. Az egyre nagyobb emberi populáció az urbanizált területek növekedését segíti elő, amelyek a növény- és állatvilág számára ismeretlen, új élőhelyeket hoznak létre.
A HUN-REN BLKI kutatói szerint a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra (pl. hőmérsékletváltozás, táplálékforrás).
Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója elmondta: tanulmányukban azt elemezték, milyen hatással van a kockás siklók (Natrix tessellata) Balaton-parti egyedsűrűségére az intenzív városiasodás és az ember mint zavaró tényező. A kutatás során a kockás siklók előfordulását figyelték a tó mesterséges partszakaszain, és összefüggéseket kerestek a városiasodás különböző aspektusaival táj- és lokális szinten.
Fotó: HUN-REN
Összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.
Eredményeik szerint a városi területek mérete, az utakkal való borítottság, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken.
A kutató szerint ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek (pl. partmenti bazalttömbök) között nagyobb biztonságban vannak a rájuk vadászó ragadozóktól. Eközben több és jobb táplálékforrás várja őket, ami pedig pozitívan hat a kockás siklók túlélésére és szaporodására.
Egy korábbi tanulmányuk viszont arra mutatott rá, minél nagyobb egy tóparti kikötő, annál rosszabb kondícióval bírnak az ott élő egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata szerintük az lehet, hogy a nagyobb kikötőkben több hajó és turista van, ami fokozottabb szennyezést és emberi zavarást jelent az állatoknak. A városias környezet tehát negatívan is hat egyedfejlődésükre és kondíciójukra, ami a siklópopulációk állapotának romlásához vezethet.
