Magyarországon a síelés népsport, 600 ezer ember rendszeresen űzi az alpesisít, a sífutókról, sítúrázókról és snowboardosokról nincs hivatalos adat, „de ők is 200 ezren lehetnek”. Magyarország lakosságának nyolc százaléka aktívan űzi a sportágat – mondta el a TrendFM műsorában a Magyar Sí Szövetség elnöke.

Pályából nem is állunk olyan rosszul

Fürstner József szerint remek az együttműködés a sípályákkal. A nagyobbakkal – Mátraszentistván, Zemplén, Visegrád, Sátoraljaújhely –, ahol hóágyúk is rendelkezésre állnak, napi kapcsolatban vannak. Kiemelte, a Normafán is lehetséges műhavat csinálni, itt aránylag kis összegért lehet bérelni felszerelést, kivilágított pálya, öltöző, zuhanyzó áll a budapesti síleni vágyók rendelkezésére. Emellett országszerte sok helyen próbálják visszahozni a korábbi aktív síéletet, például Salgótarjánban, Bánkúton vagy Pécsett.

Galyatetőn található egy sífutó- és biatlon-centrum, amely a „rendszerváltás óta folyamatosan lefele csúszik a lejtőn” – ezt szeretnék megmenteni és a köz javára hasznosítani. „A 90-es években még ifjúsági világbajnokságot rendeztek itt, de most a mindennapi sportolásra sem alkalmas.

„Tele vagyunk tehetségekkel”

A szövetség elnöke arról is beszélt: a sportág számos magyar tehetséggel büszkélkedhet. Példaként megemlítette: Bányai Attila idén megnyerte a szuperóriás-műlesiklást az ifjúsági olimpiai fesztiválon, Tóth Zita 21 éves, és már indult világkupaversenyen. Az idei alpesisí-vb-n a négy lány közül négy, a négy fiú közül három döntőbe jutott, ahogy az északisí-vb-n mindkét magyar sífutó srác. Kozuback Kamilla pedig snowboardban indult a téli olimpián. 

Nemzetközi szinten hatalmas pénzek forognak a sportágban

A nemzetközi biatlon és síugró versenyek hihetetlen televíziós nézettséget produkálnak. Ily módon a FIS és az IBU, a két nemzetközi szövetség nagyhatalmú sportszervezetek, amelyek mögött rendkívül jövedelmező iparágak állnak.  Ezzel szemben hazánkban más a helyzet. A magyar szövetségnek kb. 70 tagszervezete van a klubok mellett, például ilyen a síoktatók szövetsége. A tagdíj azonban a húsz évvel ezelőtti szinten maradt. „Más szövetségben inkább nyolcszoros, mint háromszoros a tagdíj. Ráadásul jelenleg nincs nagyon szponzora a szövetségnek, az állam finanszírozza, ami a fennmaradásra elég” – vázolta a szövetség anyagi helyzetét. Ugyanakkor, hangsúlyozta, bizakodó, mert a jelenlegi sportirányítási környezetben úgy látja, aki dolgozik, az jobban járhat.

„A fő törekvésünk, hogy a szövetség a saját lábára álljon, elérjük azt a 6-700 ezer embert, aki rendszeresen síel, illetve lássák, hogy a szövetség jól működik, és mindenki javát szolgálja” – nyilatkozott az elnök.

Ehhez az kell, hogy a „tömegsport és az élsport egymás kiegészítői legyenek”, mert a szövetség feladata az „egész magyar síélet koordinálása”, nemcsak például az alpesi-válogatott utaztatása.

A teljes beszélgetést a TrendFM honlapján hallgathatja meg >>