Szijártó Zoltán, a projektzáró sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: a kormányzat azért döntött a hívásfogadás és a tevékenységirányítás szétválasztásáról, mert Magyarországon a fals, vagyis beavatkozást nem igénylő segélykérő hívások aránya meghaladja a hetven százalékot.

A projekt keretében uniós támogatással, mintegy ötmilliárd forint felhasználásával Szombathelyen és Miskolcon létrehoztak két hívásfogadási központot, amelyek kiszűrik a fals hívásokat, így a hatóságok a beavatkozást valóban igénylő esetekre tudnak koncentrálni - tette hozzá.

Göndör László projektigazgató elmondta: a hívásfogadási központok működtetése, vagyis május óta két és fél millió segélyhívást regisztráltak, ezek 80 százaléka volt fals.

Ez nem feltétlenül rosszindulatú telefonokat jelent, de sokan például csak információszerzés céljából hívják fel az egész Európában egységesen használható 112-t, más segélykérésekről pedig kiderül, hogy nem igényelnek beavatkozást.

11 nyelven elérhető

A két központban, amelyek azért működnek párhuzamosan, hogy műszaki hiba esetén az egyik is le tudja fedni az országot, 760-an dolgoznak és 11 nyelven fogadják a hívásokat.
Mindennek nyomán a segélykérő a kapcsolástól számítva öt másodpercen belül tud valakivel beszélni, a rendszer behatárolja és térképen megjeleníti a hívás helyszínét is - ismertette a projektigazgató.

Hozzáfűzte, hogy angolul, franciául és németül mindig tudnak kommunikálni, és a hívást automatikusan olyan nyelven beszélő operátorhoz kapcsolja a rendszer, amilyen országhívószámú telefonról a hívás érkezik. A kormányzat tervei közt szerepel a 104-es (mentők), a 105-ös (tűzoltók, katasztrófavédelem) és a 107-es (rendőrség) hívószámok becsatornázása is a közös 112-es segélyhívó rendszerbe.

Arról is szólt, hogy a 112-es hívószám népszerűsítésére Három szervezet, egy hívószám elnevezéssel országos kampányt indított a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, úgynevezett 112-es napot rendeztek szerdán Budapesten a Nyugati téren, és rajzpályázatot is hirdettek 6-14 éves gyerekeknek.

A népszerűsítésre azért van szükség, mert a magyar felnőtt lakosságnak még mindig csak a 30 százaléka ismeri a 112-es segélyhívószámot.