Azokat, akik a múzeumba látogatnak, a házigazdák először filmvetítésre invitálják, hogy közelebbről is megismerhessék a világhírű halasi csipke történetét, múltját és jelenét.
Több mint százéves hagyomány
Talán kevesen tudják, hogy e híres hungarikum iránt milyen sokan érdeklődnek. Ezt bizonyítja, hogy Európa-szerte és a tengeren túl is számtalan kiállításon mutatták már be a halasi csipkecsodákat. Az érdeklődők 1904-ben láthatták először nemzetközi színtéren ezeket, de azóta is folyamatosan hódítanak.
A magyar kultúrának ez az egyedi különlegessége Kiskunhalasról származik. A dél-alföldi kisvárosban – az országban és világon egyedül – több mint százéves hagyománya van kézzel varrott csipkekészítésnek. Így nem véletlen, hogy ez a különleges termék az elmúlt évszázad során méltó versenytársa lett az ugyancsak nagyhírű brüsszeli és a velencei csipkének. Sőt, több világkiállításon is nagydíjat nyert.
Mindez alapvetően Kiskunhalas egykori polgárának, Dékáni Árpád (1861-1931) iparművésznek, gimnáziumi rajztanárnak köszönhető, aki néprajzi kutatásokat is folytatott. A terveit művészi színvonalon Markovits Mária valósította meg. A halasi csipkében harmonikusan ötvöződik a népi díszítőkincs a reneszánsz, a barokk és a szecessziós motívum és kompozíció gazdagságával.
A készítői egyedi motívumokkal díszítik portékájukat, leginkább magyar virágokkal, lepkével, csodaszarvassal, galambbal, pávával, lányokkal, legényekkel. A három, egymáson keresztbe fektetett hal pedig immár 1935 óta a halasi csipke védjegye. Mindezeket eredeti motívumok felhasználásával, évszázados rajzok alapján, leheletfinom cérnával, hatvanféle, úgynevezett stoppoló öltéstechnikával és fáradságos munkával készítik. A csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta a Magyar Szellemi Kulturális Örökség része.
Ajándék a hírességeknek
Az is érdekességnek számít, hogy az 1902-es megjelenése óta a világ több híressége kapott ajándékba halasi csipkét a magyar államtól. Így például II. János Pál pápa, Hitachi japán hercegnő, a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné, illetve II. Erzsébet brit uralkodó is a halasi csipkével megajándékozottak sorába lépett. Ezzel is a termék egyediségét és különlegességét reprezentálták az ajándékozók.
Ez a kézzel varrott különlegesség a hazai népművészet fontos része. A mezőkövesdi kiállítást rendező Kiskunhalasi Csipkeház pedig azok közé a műhelyek közé tartozik, amelyek a XX. század fordulóján épültek, fennmaradtak, és jelenleg is működnek. A kövesdi tárlat vendégei azt is megtudhatják, hogy a Kiskunhalasi Csipkeház szervezésében 1998-ban rendezték meg először a csipke világkiállítást, amely jelentős sikert hozott. A Magyar Posta pedig bélyegsorozatot bocsájtott ki a halasiaknak e csodálatos termékéről.
A mai divatnak is része
A szépséges alkotás – mint jeles hungarikum – manapság azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, amely meghódította az egész világot. Így nem véletlen, hogy napjainkban is nagyon sokan érdeklődnek iránta. A mezőkövesdi kiállításon például egy mostanság divatos, de halasi csipkével díszített női ruhát is láthatnak, amellyel elsősorban a látogató hölgyek figyelmét kívánják felhívni. Így a mai kelméknek is részévé is vált ez a nagymúltú érték.
