A Néprajzi Múzeum számára a Városliget nem új helyszínt, hanem hazatérést jelent, hiszen a gyűjtemény első jelentős bemutatkozása éppen itt, a Ligetben, az 1896-os millenniumi kiállításon történt, majd ezt követően ugyanitt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a múlt századfordulón, az egykori nagy Iparcsarnokban.

„A Néprajzi Múzeum most kezdődő építése mérföldkő a népi kultúrkincsünk legjavát őrző gyűjtemény, s egyben az egész magyar múzeumügy történetében. A Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít nemzeti közgyűjteményeink számára, hiszen a Néprajzi mellett a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria is jelentős, történelmi megújulás előtt áll” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt 1872-es alapítása óta. Jelenlegi helyén, a valamikori Kúria múzeumi célokra alkalmatlan épületében is súlyos helyhiánnyal és a lehetőségek szűkösségével küzdött.

A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, a Bernard Tschumi Architects, a BIG, vagy a szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével magyar terv, a NAPUR Architect pályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe.

Az építész, Ferencz Marcel elmondása szerint nem a szó szoros értelmében vett épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. „Erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat rajzolni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad válasz, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába” – mondta az építész.

Az Ötvenhatosok terének lebetonozott felületén megvalósuló új épület íves formája lehetővé teszi, hogy kapuként és átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be. Az épület 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, a tetejét borító zöldfelület pedig hangulatos közösségi térként várja majd a Városliget látogatóit.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint az épület múzeumi funkciókat maximálisan figyelembe vevő kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos és sokrétű bemutatását. Az épületben helyet kap egy gyerekmúzeum, egy modern könyvtár, egy archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is.

A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó-félállandó-időszaki kiállításokon mutassák be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsák a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát. Az épületbe tervezett gyerekmúzeum a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a Néprajzi Múzeum decemberi kivitelezésének megkezdése történelmi pillanat. A Ligethez kapcsolódó, illetve a park környéki beruházások - mint a komáromi Csillag Erőd, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a Szépművészeti Múzeum - valamint a parkon belüli rehabilitációk – mint az Olof Palme Ház, a Pavilonkert és az első ütemű parkfejlesztések - után egy teljesen új kulturális intézmény érkezik az Ötvenhatosok terére.

A nemzetközi tervpályázaton kiválasztott ikonikus épület architektúrája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Városliget átfogó megújítását 2017–ben a legfontosabb ingatlanszakmai kiállításon, a MIPIM–en Európa legjobb városfejlesztési projektjének választottak.

A Néprajzi Múzeum műtárgyraktárai – amelyek eddig korántsem optimális körülmények között, Budapesten kívüli, bérelt ingatlanokban kaptak helyet - nem a városligeti új épületben, hanem a közeli Szabolcs utcában felépülő világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban nyernek elhelyezést.

A 2018-ra elkészülő, Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 37.000 négyzetméteren, világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A tervezett központ a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350.000 műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret.

A beruházás nemzeti közgyűjteményeink sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, korszerű és megnyugtató megoldást.

Az új épületről készült videó:

{youtube|id=JwYtrxOtfBc}