A baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeumban helytörténeti, néprajzi és természettudományi közgyűjteményi intézmény kapott helyet.
Az új múzeum honlapján megjelent információk szerint az intézménynek helyet adó, 1995. óta üresen álló Dégenfeld-kastélyt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros önkormányzata több mint 558,6 millió forint összegű európai uniós és nemzeti támogatásból újíttatta fel és rendezte be.
A kastélymúzeum keddtől szombatig tart nyitva, míg vasárnaponként előzetesen bejelentkezett csoportok látogathatják.
Az 1840-1850 között késő klasszicista stílusban épült kastélyban tíz kiállítóterem várja majd a múzeum látogatóit, akik interaktív informatikai eszközökön keresztül ismerhetik meg a Nyíregyházához közeli település és környékének múltját a bronzkortól, a honfoglaláson, a Hunyadiak korán és a Rákóczi-szabadságharcon át egészen a 19. század végéig. Az eredetiekkel megegyező régészeti műtárgymásolatok a bronzkortól a tatárjárásig kalauzolják el a régmúlt időkbe a látogatókat, bemutatva a tatárok és a lovagok valamikori harcmodorát is.
A középkori évszázadokból a magyar királyi családok történetét elevenítik fel, ismertetve az akkori haditechnikát, illetve a forgalomban lévő fizetőeszközöket, valamint az éra zenei irányzatait. Bocskai István, Báthori Gábor, Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek uralkodói évtizedeit is bemutatja majd a múzeum, illetve emléket állít Bakta és Lórántháza - a két egykori település egyesítésével jött létre a mai Baktalórántháza - Rákóczi-szabadságharcban betöltött szerepének.
A kastély névadójáról elnevezett teremben mutatják be az 1848/49-es szabadságharc, közte a 48. honvédzászlóalj lobogójának történetét. A zászlót Dégenfeld Imréné hímezte a harcba induló szabolcsi csapatnak. A lobogó soha nem került az ellenség kezébe, még a komáromi fegyverletételkor sem. A nyírségi honvédek Komáromban levették a rúdról, összehajtogatták, és vezetőjük, Rakovszky Sámuel ezredes vitte haza Baktára, a kastélyban rejtették el, mígnem megőrzésre a megyei levéltárba, végül a nyíregyházi múzeumba került. A reformkor évtizedeit, az urak és úrinők passzióit, a kor divatját, a gyermekjátékokat és bútorokat, valamint Baktalórántháza híres szülötteinek tudományos munkásságát szintén bemutatják.
Forrás: MTI