Hangsúlyozta, hogy nem fél attól, hogy minden így marad, hiszen csak az egyetemükön 5-6 ezer hallgató van, akik alig várják, hogy kedvezőek legyenek a feltételek és utazhassanak. Ugyanakkor a szakember szerint a válságban arra is van mód, hogy szembenézzünk a turizmus legnagyobb problémáival, kérdéseivel és a jelenlegi óriási kontraszt erre módot is ad: míg 2019-ben a nemzetközi turizmus rekordévet zárt és világszerte komoly mozgatórugója volt a gazdaságnak, most alig keletkeznek a nemzetközi utazásokból bevételek.

Elsöpörte a válság a legnagyobb problémát

„A 2019-es sikerek után is tovább terveztünk növekedni és az év elején a tavalyinál is jobb évet jósoltak világszerte mindenütt a turizmusnak, miközben nem vettük komolyan azokat a tényeket, hogy a 10 legnépszerűbb úti cél a világszerte érkezők 40 százalékát fogadja és a bevételek 50 százaléka ezen a top 10 helyen képződik, ami igazán nem mondható fenntarthatónak. Furcsa érzés válsághelyzetben az overtourism-ről beszélni, de mikor, ha nem most kell újratervezni a jövőt” – hangsúlyozta a szakember és az Élő bolygó- jelentésre is felhívta a figyelmet, amely környezetkárosításunk mértékéről nyújt hiteles képet.

Szalók Csilla szerint mindenképpen érdemes górcső alá vennünk a 2008-as válság tanulságait és azokat ügyesen kamatoztatni a jelenlegi krízis idején. "Akkor azok a cégek maradtak életben, amelyek terveztek, és több alternatívájuk volt. Most ez fokozottan érvényes, a koronavírus-járványban még gyorsabb döntések, még több alternatíva szükséges és minden helyzetre készülni kell. 2008-ban már világosan kiderült, hogy amit nem szabad tenni, az a beruházások és fejlesztések leállítása. Ezt mára megtanulta a szakma, sokan ideálisnak látják a holtidőt a fejlesztésre".

Küldeni vagy nem küldeni?

A munkerő-kezelésről Szalók Csilla elmondta, hogy míg a multinacionális vállalatoknál markánsan érzékelhető volt egy közös gyakorlat, hogy a vírus beütésére azonnali létszámleépítéssel reagáltak, addig a kelet-európai országok vállalkozásaiban erős a törekvés, hogy akár erőn felül is megtartsák a munkaerőt. Ennek veszélye lehet azonban, hogy mire már úgy látják, végképp elkerülhetetlenek az elbocsátások, addigra kritikusan sok veszteséget halmoznak fel. Egy másik taktika az lehet, hogy gyorsan reagálva a krízisra azonnal elküldeni munkaerőt, a kulcspozícióban lévőket azonban megtartani.

A BGE tanára szerint az üzleti környezet változásaira nem figyeltünk eléggé 2008-ban, ebből mára feltehetően tanultunk. Rámutatott, hogy az utazásszervezésnek jelenleg még annyi esélye sincs érvényesülni mint a többi turisztikai területnek és azon belül is az üzleti turizmus, ami nagyon megérzi a járvány hatásait. Azt is hangsúlyozta hogy a turisztikai piac 99 százaléka kis- és középvállalkozásokból áll, ezért a kkv-kat sorsukra hagyni a szakember szerint óriási hiba. Nyugaton ennek a támogatása indult meg a leghamarabb szektorsemlegesen, annál is inkább mert ezek a vállalkozások a leginkább alkalmasak a fenntarthatósági célok megvalósítására.

Az áremelés nem járható út

Szalók Csilla rendkívül üdvösnek tartja, hogy a meghatározó 5 szakmai érdekképviseleti szervezet egyesítette lobbierejét az ágazat érdekében és közösen folytat párbeszédet a döntéshozókkal. Az augusztus 31-ig igénybe vehető kurzarbeit hátulütője szerinte az volt a turisztikai vállalkozások számára, hogy bármilyen nagy bajban voltak, nem tudták leépíteni a munkaerőt, a járulékkedvezménnyel pedig csak az tudott élni, aki egyébként is meg tudta fizetni a munkaerőt. A rendezvényszakma számára a reprezentációs adó módosítását tekintené számottevő segítségnek, és  úgy véli, a digitális rendezvények elterjedése is egy rugalmas válasz lehet a válságra.

Szerinte a vidéki vendéglátás van a legszerencsésebb helyzetben az alágazatok közül, és jelenleg 68 százalékos kapacitással működik. A gasztronómia számára ezzel együtt hasznos lenne egy zöld közbeszerzés, amire eddig nem nagyon volt mód, pedig a fenntarthatóság fontos cél a szakma számára. Szalók Csilla szerint a szálláshelyek számára az áremelés jelenleg nem sikerrel alkalmazható stratégia, mert nincs keresletélénkítő hatása, és a szakember szerint akár nagyon alacsony foglaltság esetén is jobb választás lehet a nyitvatartás mint a bezárás, mert minden bevétel javítja a cash flowt.

A szakember bizakodóan zárta prezentációját és elmondta, biztos benne, hogy visszaáll a turizmus a korábbi szintre, kérdés, hogy mikor. Úgy véli, addig is folyamatosan monitoringolni kell a piacot, hogy ki lesz majd a vendégkörünk.