Sághi Attila fontosnak nevezte, hogy a kastély felkerüljön a térség kulturális palettájára. Az elnök szerint a sorrendben hatodik társadalmi egyeztetés is jelzi, nem a maguk örömére állítják helyre a kastélyokat, hanem látogatható és mindenki számára érdekes épületeket kívánnak létrehozni. A társadalmi igényeket szeretnék összehangolni a helyben meglévő kultúrával, szellemiséggel – tette hozzá.    

Jelezte, hogy az előző öt egyeztetés eredményeként ma már tudják, mely kastélynak lehet fokozott szerepe az egyházi turizmusban, a vadászatban, a lovas turizmusban, az egészségturizmusban vagy az oktatásban. Nincsenek világmegváltó elképzelések, hanem bevált receptek szerint, a helyhez illeszkedő funkciókat kívánnak megvalósítani – jelentette ki.

Sághi Attila szerint Nádasdladány esetében kiemelt szerepe lesz a művészetnek, továbbá a kastély magas színvonalú művészeti oktatás és üzleti képzések helyszíne is lehet. Megjegyezte, hogy a kastély a romantikus előtörténete és a hely szelleme miatt speciális rendezvények, esküvői fotózások keresett helyszíneként is szóba jöhet.

A másfél milliárd forintos fejlesztéssel kapcsolatban kiemelte: a kívülről teljesen, belülről részben felújított épület emeleti részének teljes felújítására sor kerülhet. A bútorok restaurálása, a fűtés korszerűsítése, valamint a melléképületek felújítása mellett kávézó és tálalókonyha, illetve ajándékbolt létesítése is szerepel a tervek között – mondta.

A keddi eseményen Nádasdladány mellett téma volt az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély, a csákvári Esterházy-kastély, a váli Ürményi-kastély és a lovasberényi Cziráky-kastély felújítása is. Elhangzott, hogy Csákváron az egészségturisztikai funkció mellé kulturális-turisztikai kerülhet, míg Válon az épület teljes felújítása után turisztikai funkciók létesülhetnek.

Sághi Attila Fejér megyével kapcsolatban megemlítette, hogy többek között kerékpárutakhoz kapcsolva vagy a lovas turizmusra felfűzve kívánják a kastélyokat „csomagban eladni, mert önmagukban nem eladhatóak és a fő turisztikai vonzerőnek számító gyógyvíz is hiányzik mellőlük”.

A Nemzeti Kastélyprogram keretében több mint 40 milliárd forintot fordít a kormány magyar kastélyok megőrzésére: a 2014 és 2020 közötti pályázati időszakban 33 milliárd forint európai uniós és tízmilliárd forint hazai költségvetési forrásból országszerte 35 kastélyt fejlesztenek, közöttük 19 műemlék-együttes a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kerül a Forster Központ kezelésébe.

A historizmus korának romantikus stílusú nádasdladányi kastélyát 1873-tól az 1900-as évek elejéig építtette a Nádasdy-család. Belső helyiségei közül kiemelkedőn szép a faragott bútorzatú könyvtárszoba, s a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékes ősök csarnoka.

A kastély és a hozzátartozó 25 hektáros tájképi kert 1945-ig volt az építtető nemesi család birtokában. Akkor államosították, és 45 évig különböző funkcióknak adott otthont. Az épületegyüttes és a park 1993-ban került a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe, az azt követő évben elkészült a hasznosítási programterv, majd megkezdődött a felújítás, amelyre eddig 1,5 milliárd forintot költöttek.