Ha tételesen sorolnánk, hogy mi minden újult és szépült meg a szegedi dómban, akkor az így szólna: többek között multifunkcionális kiállítótér kapott helyet az altemplomban, a terepszint alatti helyiségsor újrahasznosítása során információs pultot, zarándokbüfét, artshopot és könyvesboltot alakítottak ki; részben átalakult a liturgikus tér, új padsorokkal bővültek a kereszthajók, javult a terem akusztikája, a nyugati tornyot, valamint a Dömötör-tornyot is megnyitják a látogatók számára. Ennél azonban jóval többről van szó: a dóm és a Dóm tér, ez a mediterrán városi „piazza” és a kimért északi téglaarchitektúra sajátos keveréke egy igazi közösségi kohó, történelméből fakadóan az újrakezdés szimbolikus központja. Egyszerre székesegyház, családbarát templom, zarándokok úti célja, szakrális tér, exkluzív konferencia- és koncerthelyszín, a szabadtéri játékok otthona, nyitott, befogadó közönségmágnes.

A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan egybefonódik az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni újjáépítéssel. A Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján épült és 1930 októberében felszentelt dóm, valamint a Rerrich Béla tervezte Dóm tér egységes térfala, nagyvonalú térképezése folytán ma Szeged legjobb urbánus adottságokkal rendelkező tere. A mostani felújítás, átalakítás során pedig a XXI. század igényeinek megfelelően kellett újragondolni a funkciókat.

„Határozott szándékunk volt átfogó koncepció alapján kiemelni a dóm szépségeit, mindenki számára hozzáférhetővé tenni értékeit, ezáltal komoly turisztikai célponttá tenni. Ezzel egyidejűleg erősíteni azokat a közösségépítő funkciókat, mellyel a templom és kulturális terei a találkozások, beszélgetések, közösségi, hitéleti összetartozás színterévé válnak – ismertették a felújítás koncepcióját Gunther Zsolt és Váncza László Ybl-díjas építészek. – Alaposan tanulmányoztuk a dóm belső tereit, díszítését, szimbolikáját, a kísérő tereket. Mindenekelőtt megkíséreltük tisztázni az eredeti épületet és az azóta rárakódott rétegek egymáshoz való viszonyát. A tervezés során egyrészt visszaállítottuk az eredeti állapotot, másrészt a változtatások környezetében mai szemmel és tudással értelmeztük a templom egészét.”

Altemplom: urnák helyett kiállítótér és konferenciaközpont

A koncepció főbb elemei a követezők: az altemplom tereit teljes mértékben felszabadították. Itt kap helyet egy, a dóm és a Dóm tér építését bemutató interaktív kiállítás, valamint ehhez kapcsolódik az egyházi kincstár tárgyainak kiállítása, de itt, ebben a “kibontott”, magával ragadó térben kap helyet egy konferencia-, illetve közösségi rendezvényeknek helyet adó, a legmodernebb fény- és hangtechnikával felszerelt terem is, amely sokféle hasznosításra ad lehetőséget.

A nyugati oldalon a Dömötör-torony középkori falait is magába foglalva nyílik a zarándokbüfé fogyasztótere. A büfé járószintje megegyezik a torony feltételezett középkori padozatának nívójával, így ez az elrendezés alkalmas arra is, hogy a történeti idők által feltöltődött Dóm tér rétegződéseit érzékeltesse.

A látogatás kiindulópontját az altemplom teréhez kapcsolódó, előlépcső alatti térsor újrahasznosítása – a turisztikai vendégfogadó rész – adja. Az urnatemető funkciója megmarad, ám a kegyeleti tér és a közönségforgalmi zónák elkülönülnek. Részben átalakult a dóm liturgikus tere: a legmarkánsabb elem, amelyet elmozdítottak, a szentély apszisában található főoltárt szegélyező baldachin, amely a négyezetbe, a kupola alá került.

De visszakerült eredeti helyére a Szent Gellért ereklye, a dóm keleti oldalkápolnáját keresztelő kápolnává alakították, ahol a gyermekbarát kialakítás és bútorzat a hétvégi nagymisék alkalmával a családok kényelmét szolgálják.

Lábunk előtt a város

A nyugati torony bejárhatóvá tétele a fejlesztés egyik sarokköve. A toronytúra közben is megbizonyosodhatunk arról, hogy a közösségi tér funkció nem csak egy hangzatos szlogen volt a fejlesztés kapcsán. A különböző szinteken úgynevezett “közösségi kohókat” alakítottak ki: ezekben a terekben hittanfoglalkozásokat, kóruspróbákat, tréningeket, vetítéseket, egyéni foglalkozásokat lehet tartani, de használatuk abszolút rugalmas, ugyanis egyik oldaluk ki is nyitható, azaz akár bekapcsolható a történésekbe. A „magaslati túra” a harangok terén is áthalad, a torony egészen a körbejárható kilátó erkélyig látogatható, a nyugalom, a csodás panoráma pedig garantált jutalom a kellemes fizikai erőpróba után. De nem ez az egyetlen torony, amit érdemes és muszáj megnézni a dómlátogatás alkalmával.

Megszépült a Dömötör-torony is

„A többszintes Dömötör-torony megnyitásával és restaurálásával Szeged legrégebbi, román kori rétegét mutatjuk be – mondták az építészek. – A torony, követve a középkori hagyományokat, felszentelt keresztelőkápolnaként szolgál. Restauráltuk a Rerrich Béla tervei alapján megvalósult >>Élet kapuja<< kovácsoltvaskaput és a keleti oldalon nyíló körablakban elhelyezett napsugár motívumos kovácsoltvasrácsot is. A torony első szintjén interaktív kiállítóteret alakítottunk ki” – emelte ki Gunther Zsolt és Váncza László.

Szintén megújultak a Dömötör-tornyot díszítő Aba Novák Vilmos által készített falfreskók.

A dómot érintő megújító folyamat természetszerűleg kihatott a Dóm tér használatára, valamint a szabadtéri játékokra is. Az új megoldással a Szabadtéri Játékok előadásainak képi világa teljesen új lehetőséggel gazdagodott, a város két jelképének együttes megújítása pedig csak erősíti azt az elképzelést, mely szerint a tér a városi élet valóságos színtere.

Szeged turizmusa számokban

A Magyar Turizmus Zrt. felmérései alapján 2014-ben közel 5 millió belföldi turista 11,9 millió vendégéjszakát, 4,5 millió külföldi turista 12,3 millió vendégéjszakát töltött Magyarországon. Az átlagos tartózkodási idejük 2,5 éj volt. A belföldi turisták átlagosan évente egyszer 1 hosszabb utazást terveznek, általában 1 hetet és 2 rövidebbet, 1-1 hosszú hétvégét. A magyarországi desztinációk mind azért versenyeznek, hogy ezen turisták minél nagyobb számban náluk töltsék el a szabadidejüket. Szegednek a belföldi vendégek megszólítása és csábítása mellett, a határokon kívüli küldő desztinációkat is el kell érni, ezek a vendégek legalábbis rövid távon, tovább tudják növelni a város vendégforgalmát és az átlagköltésük is magasabb - közölte kérdésünkre a Szegedi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője, Ács Szilvia.

Vendégek száma

A vendégek számát tekintve jelentős bővülés tapasztalható 2014-ben, több mint 10 százalékos növekedés 2013-hoz képest. 2012-ben még 127.101 vendég választotta Szegedet, 2013-ban 130.865 fő és 2014-ben már 145.413 fő látogatott el városunkba. 2015. január – július időszakban 91.454 látogató volt Szegeden, ez 15 %-kal volt több a 2014 azonos időszakához képest. A vendégszámot tekintve Szeged 2014-ben a 11. helyen állt a magyarországi városok között.

Vendégéjszaka-szám

A 2009-2010-es válság óta Szegeden a vendégéjszaka szám dinamikusan növekszik. 2010 és 2014 között összesen 65.104 vendégéjszakával nőttek a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka számai. Míg 2013-ban 268.203 éjt töltöttek a vendégek Szegeden, 2014-ben 284.816 vendégéjszaka volt.

2015 július végéig 178.927 vendégéjszakát jelentett a KSH, 2014 azonos időszakában 157.478 volt ez a szám. Vendégéjszaka szám tekintetében Szeged a 15. helyen állt 2014-ben a magyarországi városok között. Szeged jelenleg a kereskedelmi szállások belföldi vendégéjszaka adatai alapján a 13. helyen van, a külföldi vendégéjszaka tekintetében a 10. helyen.

Átlagos tartózkodási idő

Szeged vendégforgalmának az egyik legnagyobb problémája, hogy az átlagos tartózkodási idő 2 éj a városban. A magyar lakosság nagy része a hosszabb pihenését (1 hét) leginkább vízpartra, fürdőhelyre tervezi. A nagyvárosokba leginkább 1-1 hosszú hétvégén látogatnak el. A város kommunikációjában évek óta azt igyekszünk erősíteni, hogy Szeged nem 1 napos város, aki ide érkezik az akár 1 hetet is el tud itt tölteni. A város minden korosztálynak nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Amit továbbra is erősíteni kell, hogy Szeged fürdőváros, gyógyvizeink, gyógykezeléseink versenyképesek a turisztikai piacon.

Szobaárak alakulása

A magyarországi legnagyobb vendégforgalommal bíró települések között Szegeden az átlagos szoba átlagár magasnak tekinthető. A kereskedelmi szálláshelyeken 2013-ban 13.424 Ft / szoba a 16. helyen állt a rangsorban, 2014-ben 13.852 Ft/ szoba volt az átlagos ár, ami a 14. helyet jelenti az országos rangsorban. Szeged kereskedelmi szálláshelyeinek bevételei 2014-ben 1.275.676 (1.000Ft), ami 2013-hoz képest 17 százalékos növekedést mutat.

Szoba- és férőhely-kapacitások alakulása

2013-ban Szegeden kereskedelmi szálláshelyein 1241 szoba és 4240 férőhely volt, 2014-ben 1338 szoba és 4663 férőhely. 2013-ban a szobakapacitás kihasználtság 31,5 %, a férőhely kapacitás kihasználtság 17,3 %, ez 2014-ben ez 31,6 % és 16,7 %.