A július 1-jével bevezetett, a gazdaság kifehérítését szolgáló online számla adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban Varga-Biller Katalin, a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának igazgató-helyettese osztotta meg a hatóság eddigi tapasztalatait. „Rövid idő alatt mintegy 4 millió adatszolgáltatás érkezett a NAV-hoz, napi szinten 100 000. A 4 millióból 440 000 rejt valamilyen hibát” - hívta fel a figyelmet a szakember. Kiderült, hogy ahogyan a GDPR bevezetésével az adatvédelemben, itt a digitalizálás miatt az áfatörvény alkalmazásában került napvilágra számos helytelen gyakorlat például az előlegszámlák kezelésében, az érvénytelenített számlák nyilvántartásában, illetve a gyöngyölegek raklapok, visszáruk feltüntetésében. Varga-Biller beszámolója alapján az egyik leggyakoribb technikai hiba a rossz adómérték feltüntetése. Ennek egy részre abból ered, hogy az adózók az egyszerűsített számlát összetévesztik a normál számlával. Szintén fontos odafigyelni a mennyiségi egységek pontos feltüntetésére - amelyhez a hatóság segítséget ígért a program további fejlesztésével -, akárcsak a matematikai pontosságra. Utóbbihoz nem lehet megspórolni az egyes tételsorok kerekítését. A szakember arra is rámutatott, hogy elengedhetetlen a számlák helyes kódolása, pl. a speciális számlákat, mint a gyűjtőszámla külön kóddal kell ellátni. A szakember arra is buzdította az adózókat, hogy ne írjanak nem létező adószámot a számlára. Ehhez az is kellene, hogy meggyőződjenek arról, vajon élő adóalannyal állnak-e gazdasági kapcsolatban. Ebben segítségükre szolgál a NAV adatbázisa. Leszögezte azonban azt is, hogy az adózó nem felel gazdasági partnere helytelen magatartásáért.

Szigorítás az utalványoknál

Hangsúlyozta még, hogy sok gondot okoz az is, hogy az adózók összetévesztik az online számlázást és az online pénztárgép használatát. Példaként említette, hogy a többnapos szállodai tartózkodása során a bárban fogyasztó vendégnek nem szabad nyugtát kiállítani az online pénztárgépből, ha a vendég a szobaterhelésre fogyaszt. Ekkor csak egy egyéb bizonylatot kell adni és távozáskor, a végső számlán kell megjeleníteni az időközbeni fogyasztás tételeit. Hogy az új rendszer alkalmazásával kapcsolatban még óriási a tanácstalanság a szolgáltatók fejében, az a záporozó kérdésekből jól kiderült. Az utalványvásárláshoz kapcsolódó számlázásról érdeklődve az adóügyi szakember elmondta, 2019. január 1-től uniós jogharmonizáció jegyében változik és egyben jócskán bonyolódik az erre vonatkozó adminisztráció. Addig az értékesítésnél csak átvételi elismervényt szabad az utalványokról kiállítani, a beváltásnál jár csak a számla, a kifizetett áfa után. A szakember megígérte, hogy tapasztalataikról 1 év múlva árnyaltabb képet adnak majd, és arra is felhívta a figyelmet, hogy július 23-án fogadtak el egy olyan jogszabályt, amely július 1-re visszamenően hatályos. Érdemes ennek utánanézni, annál is inkább mert adminisztrációs könnyítéseket tartalmaz.

Még SZÉP, hogy piacra lépnek!

Mint tudjuk, 2019-től a kormány jogszabályi módosítással jelentősen beszűkíti a béren kívüli juttatások körét. A cafeteria rendszer átalakítása során egyetlen elem marad csak a régiben, a SZÉP kártya. A korábban Ticket Restaurant és Accor Services néven futó Edenred kényszerűen, de bizakodóan lép színre a SZÉP kártyák piacán, miután az adómentes és kedvezményes juttatások legnagyobb része megszűnik. Kutatásukból kiderül, hogy a cégek 75 százaléka megtartja majd a SZÉP kártyát, 77 százalékuk pedig azt tervezi, hogy a korábbinál is többet költ rá. Szendrő Tamás a társaság hazai leányvállalatának kereskedelmi igazgatója szerint egyedülállóan magas szolgáltatási szinttel debütál majd termékük, a SZÉP Plusz kártya a paypass-nak és a Mastercard alapú szolgáltatásoknak köszönhetően. A felhasználók egyebek között a chipes rendszer gyorsaságából és az applikációk sokaságából profitálhatnak, a vállalatok pedig az egyszerűsített adminisztációt üdvözölhetik örömmel.

Teljesen okos és ráadásul magyar

Szintén egy szép új világot tárt elénk Márkus Annabella, a TMRW Hotels munkatársa. A társaság a személyzet nélküli szálloda prototípusát nyitotta meg tavasszal a bulinegyedben, a KviHotel Budapestet. Az ingatlanpiaci háttérrel rendelkező magyar startup vállalkozás arra törekszik, hogy a digitalizáció segítségével újradefiniálja a szállodapiacot, és a lehető legnagyobb mértékben automatizálja a vendégérkeztetést és -kezelést, csökkentve ezzel az adminisztrációs terheket és a költségeket és kiváltva az óriási hiánycikknek számító munkaerőt. A szakember elmondta, az egyelőre még demóként futó 40 szobás hotelt mindössze 10 fős személyzet működteti. Szinte mindent a vendég maga intéz az okostelefonja segítségével: a szobaválasztást és -foglalást, a be- és kicsekkolást, a szoba hőmérsékletének szabályozását, az ajtónyitást, a reggelirendelést, az online számla kiállításának igénylését. Recepciós sincsen a hotelben, de a lobby bárban a személyesség kedvéért jelen van egy kolléga. „Ezzel ez a világ első teljesen okos hotele. Részelemeket már más szállodákban is alkalmaznak, de így együtt mindezeket sehol máshol a világon még nem használják” - mutatott rá Márkus Annabella. A fejlesztő cég más házaknak is értékesíti rendszerét: év végére 15 szállodával, köztük budapestiekkel, vidékiekkel és külföldiekkel szerződnek.

Több levespor, kisebb munkaerőigény

Hatvani Orsolya, az Unilever Food Solutions képviseletében azt emelte ki, hogy világszerte 5000 alkalmazottjuk dolgozik azon, hogy a séfek munkáját gördülékenyebbé tegyék. 2018-ban indították útjára hazánkban képzési programjukat és központjukat Unichef Center néven, amely többek között azt mutatja meg, hogy a cég termékeinek alkalmazásával, miként lehet lefaragni a költségekből, valamint hogyan rövidíthetők le a konyhai munkafolyamatok csökkentve az égető munkaerőhiányt. A szakember azt is megemlítette, hogy eddig 300 konyhában segítettek modernizálni a gépparkot az önerőből erre képtelen vállalkozásoknak, amelyek cserébe hosszú távra elköteleződtek az Unilever termékek mellett.

Menteset csakis a beszállítótól

A kerekasztal-beszélgetésen Bezselics Ildikó, a Két cica konyhája blog írója, Gran József, a Mercure Budapest Korona séfje és Várszegi Zsolt, az Unilever Food Solutions vezető séfje arról beszélgettek, miként készülhet fel egy szálloda, vagy egy vendéglátóegység az ételintoleranciában szenvedő (pl. glutén-, laktóz) vagy a speciális étrendet követő (vegetáriánus, vegán, paleolit) vendégre. A szereplők egyetértettek abban, hogy világszinten is kevéssé up-to-date-ek a vendéglátóhelyek a speciális igényeket illetően, hazánkra pedig ezen a téren sem jellemző, hogy az élvonalban lenne. A szakemberek szerint fontos volna képezni a személyzetet, hogy tisztában legyenek az ételallergiákhoz kapcsolódó definíciókkal, elnevezésekkel, és abban is konszenzus volt, hogy a vendég saját felelősségére is szükséges volna felhívni a figyelmet. Gran József kiemelte, mind a 14 táplálékallergiára nincs felkészülve éttermük, de számos fogást tudnak biztosítani ételérzékenységben szenvedőknek. Ezek legnagyobb része előrecsomagolt termék, friss alapanyagokból nem bő a paletta, mivel a séfek szívesen használnak biztonságos alapanyagokat. Az éttermekben ugyanis rendkívül nehéz térben és időben elkülöníteni például a gluténmentes ételeket a glutént tartalmazóktól, így legfeljebb gluténszegény fogások születhetnek. A gluténmentesség csak ipari körülmények között, félkész termékek előállításával oldható meg jóval kisebb szennyeződési mutatóval – hangsúlyozta Várszegi Zsolt.

Mixeljen magának saját fogást!

„Sok éve újra és újra felvetem az ötletet, és most úgy tűnik tényleg ki fogunk dolgozni Zsolttal és Józseffel közösen egy modulrendszert a gasztronómiában a táplálékallergiások, illetve a speciális étrendet igénylők számára”- árulta el lapunknak Bezselics Ildikó. „Ez azt jelentené, hogy az étlapon külön oldalon fel lennének tüntetve egyes összetevők a megfelelő dietetikai ajánlással és tápanyagértékekkel együtt. Ezekből a vendég maga tudja összeválogatni a saját fogását, vagy helyettesíthet velük bizonyos alapanyagokat a menün szereplő ételekben. Mindehhez az Unilever félkész, előrecsomagolt alapanyagokat, szószokat, stb. gyártana le, amelyekből villámgyorsan előállítható a kívánt antiallergén étel. Tavasztól az Accor vendéglátóegységeiben tesztelnék ezeket, később pedig más vendéglátóhelyek is hozzájuthatnának”- osztotta meg az elképzeléseket Bezselics Ildikó.