Pörög a piac, állapította meg az örvendetes tényt a szakértő, majd hozzátette, sok hazai befektető érdeklődik mostanában szállodai befektetések iránt, külföldi oldalról jóval kevesebben érkeznek. Ennek nyilván az egyik oka, hogy a nem itt élők nem ismerik a helyi viszonyokat, a magyarországi jogszabályokat. Az utóbbi években egyébként jó feetback-et kapott Budapest: számos díj, előkelő rangsorolás különféle nemzetközi portálokon jelzi, hogy ismert és elismert desztináció a magyar főváros. Szálláshelyeinek ár-érték aránya is megfelelő, bár nyilván össze sem hasonlítani mondjuk a párizsi szállásárakkal.
A bankok hozzáállása nem mindig megfelelő a befektetők szempontjából: a tíz éves futamidőt, és a 2,5 százalékos kamatot nem szívesen biztosítják olyan projekt esetén, amelynek készültségi foka még sehol sincs, és ahol rövid távon nem látják biztosítva a megtérülést. Vidéken más a helyzet, vélte a szakértő, ott elsősorban az EU-s támogatásokkal „operálnak”, amelyet főként infrastruktúra- és attrakciófejlesztésre fordítanak.
A jövő szállodája Hegedűs szerint a különleges, a meghökkentő szálláshely, az „őrült szálloda”, ahogy ő nevezte. A régi klasszikus modellel is szakítani kell annak, aki még több vendéget – és főleg bevételt – vár a házától. Vagyis ne a szobájában üldögéljen a vendég, hanem mozduljon ki onnét: le, a vendégtérbe, és más közösségi terekbe induljon – tárgyalni, internetezni, fogyasztani. Ehhez különböző zónákra kell osztani a szállodát, olyanokra, amelyek között fellelhető csendes, zajos és étkezési lehetőséget biztosító rész.
Végül arról hallhattunk, brand-hez érdemes tartozni vagy előnyösebb a független tulajdonosi háttér? Mindkettőnek vannak előnyei: a nemzetközi brand keretet ad, biztonságot, a „sehová nem tartozás” önállóságot, nagyobb szabadságot biztosít.
A szállodák bérbe adásának lehetőségéről is beszélt a szakember, amely Németországban megszokott és gyakori szálláshely üzemeltetési forma, ami nem is csoda, hiszen ott kiszámítható a piac. A ma szállodatulajdonosa a cashflow-t számoló kőkemény üzletember, a tulajdonosi szemlélet meghatározó (sokszor egyetlen) eleme a bevétel nagysága. Ha pedig bank a tulajdonos, vagyis a pénzügyi szektor, az sem egyszerű eset, mert meglehetősen kockázatos üzleti vállalkozásnak tekinti a szállodaipart, hiszen olyan beruházásra adnak pénzt, amely csak jóval később kezd pénzt termelni, a 2-3 éves türelmi idő elengedhetetlen egy épülő, majd nyíló szálloda esetén.
