Mint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, jelentős összeget,
15 milliárd forintot osztanak szét az ágazat szereplői közt, az ok a versenyképesség erősítése, a szolgáltatások minőségének javítása, valamint a gazdasági élet élénkítése.
Ezúttal kimondottan a vidéki szolgáltatóiparra „lőnek”, azonban nem zárta ki a miniszter azt sem, hogy a későbbiek során a mostani mentőövet majd újabbak követik.
Három részből áll a most elindított program.
A tizenöt milliárdból a legnagyobb részt – tizenhárom milliárd forintot – az összegért pályázat útján jelentkező, egész évben nyitva tartó vidéki vendéglátóhelyek közt osztják szét, és mint hangsúlyozták, a megkapott összegből bármi megvehető – nem szabnak feltételt a juttatás elköltéséhez.
Egymilliárd jut a hazai Tourinform irodák korszerűsítésére, működésük fejlesztésére, a maradék egymilliárdot pedig a kávéházi cigányzene megőrzésére, fellendítésére fordítják – így mintegy 600 cigányzenész kaphat a most indított program alapján négyhónapra szóló anyagi támogatást.
A keddi nappal elindított program részletei a Kisfaludy-program oldalára kerül ki teljes részletességgel, ott is lehet jelentkezni a kihirdetett összegekre.
Elhangzott, hogy a pályázatok beadásának módja a lehető legegyszerűbb, pályázatíró sem szükséges hozzá, és azonnal elbírálják a beadott pályamunkákat, nincs versenyeztetés - aki jogosult rá, már utalják is számára az összeget.
Azonban van néhány bökkenő. Valóban szép a leányzó fekvése, ám például
a balatoni vendéglátósok körét – akik vannak azért szép számban – nem segíti ki ez a pályázati csomag, hiszen ők alapvetően szezonálisan vannak nyitva – így nem is pályázhatnak a most megnyíló támogatási programra.
Ezt fel is vetettük a miniszternek a tájékoztató alkalmával. Azt a választ kaptuk, hogy igen, az ágazat vezetőiként ezzel ők is tisztában vannak, és
amint módjukban áll – bővítik majd a következő pályázatok alkalmával a pályázók körét.
Másik kérdés, amit nekiszegeztünk Nagy Mártonnak, arról szólt, tudnak-e arról, hogy a március elején zárult, nagyobb hazai utazási irodák által meghirdetett előfoglalási akciók alkalmával olyan sok honfitársunk foglalt előfoglalás útján, akciós áron nyaralóprogramot, hogy nem volt ritka,
egy-egy desztinációra már tél végére minden hely elkelt – a nyári főszezonra zéró ajánlat maradt egy-egy sikeres, keresettebb desztináció esetén. Csakhogy az előfoglalók nagyrésze hitelt vett fel a nyaralásának korai lefoglalására, magyarán ez azt jelzi, nincs az embereknél kint sok pénz
– ezért a nyári főszezon berobbanásának idejére nem lehetne esetleg árstopot hirdetni például a balatoni szolgáltatóknál, hogy az emberek tudjanak menni nyaralni olyan áron, amit ki tudnak fizetni? – kérdeztük a minisztert.
Azt válaszolta, azzal ő is tisztában van, hogy
a turizmus kiemelt fontosságú stratégiai ágazat, kulcsfontosságú a hozzájárulása a gazdasági növekedéshez, és ismert az is, hogy a GDP mintegy 10 százalékát épp a turizmus adja a költségvetéshez.
Azonban amikor végeztek egy nagy, átfogó elemzéses vizsgálatot tavaly a magyar családok körében, kiderült, hogy érzékenység terén első helyen az élelmiszerárak alakulása áll, második helyen a rezsiköltségek alakulása végzett, harmadikon az egészségügy, a gyógyszerárak befolyásolják a közhangulatot, negyedik helyen pedig az üzemanyag árak alakulása – azaz az első négy helyen szó nincs nyaralásról, kikapcsolódásról, feltöltődésről – az érzékenységi lista elején ez nem szerepel.
Ezért szabályozó beavatkozásnak e területen nincs helye,
- válaszolta a miniszter.