Szervizdíj vs. borravaló

A kérdés, amit a legtöbbször hallani a témával kapcsolatban: és a szervizdíjat megkapjátok? A válasz jellemzően: áh, dehogy is. Pedig de.

Csak épp a megkérdezett felszolgáló nem feltétlenül van tisztában azzal a bonyolult rendszerrel, amiből végül fizetést kap. Mert bizony a fizus elszámolójában ott van a szervizdíj, méghozzá külön tételként megjelenítve – mondják az Eventrend Group szakemberei.

A hazai vendéglátó- és rendezvényszervezői piac meghatározó szereplőjének számító magyar cégcsoport két alapító tulajdonosa, Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor, valamint a New York Kávéház üzemeltetéséért felelős cég szakmai igazgatója, Szabó Csaba foglalta össze a tudnivalókat.

Szervizdíj – nem megtagadható!

A szervizdíj megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti, azon vendéglátó egységekben, ahol ezt alkalmazzák. Vagyis ezt mindenképpen meg kell fizetnünk, ha betérünk egy étterembe. Ez valójában a cég bevétele, csak nevesítették, hogy mire kell fordítani a végén és valójában ez okozza a félreértést, amiért sokan azt hiszik, hogy ez egy kötelező borravaló, de nem az! A szervízdíj az eladási ár részét képezi, de az utolsó fillérig csak bérre fordítható. Amiben különbözik a többi bevételtől, hogy kedvezőbben adózik, mert az áfa levonása után, a 18,5 százalékos TB járulékot kell csak megfizetni, amit a cégek minden hónap 12-ig meg is tesznek. Azért tud kedvezményesebben adózni, mert az utolsó fillérig ki kell osztani a dolgozók között a fizetéskor. Nagyon szigorú adatszolgáltatás vonatkozik az elszámolásra, éppen ezért nem ebből épül a főnök palotája, ahogy ez a fejekben esetleg megfordul, egyszerűen azért nem, mert a kőkemény ellenőrzés miatt képtelenség „lenyúlni” a dolgozók elől ezt a pénzt. Feltételezzük egyébként, hogy ha nem szervizdíj lenne a neve, senki sem akadna fenn ezen az egész jelenségen.

Példa:

Ha egy palacsinta 1000 forint, akkor a cég döntése alapján ez az 1000 forint összeállhat 900 forint ár +100 forint szervizdíjból. A számlán ez a két tétel külön jelenik meg, mint ahogy a céges elszámolásban is, pontosan azért, hogy ennek a 100 forintnak az útja veszteség nélkül a dolgozókhoz vezessen és ez ellenőrizhető legyen. A cég levonja és befizeti az áfát, majd a nettó bevételt osztja szét a dolgozók között. A TB-t valójában a dolgozó nevében fizeti be a cég, így az utalt összeg már a TB járulékkal csökkentetett nettó lesz, pont úgy, mint a bérkifizetésnél. Viszont ez a levont TB a dolgozó nyugdíjalapját növeli.

Hogy miért fontos ez az egész? Az immáron tökéletesen ellenőrizhető, lekövethető és patyolattiszta szervízdíj 81,5 százalékát figyelembe veszik a dolgozó nyugdíjalapjának számításakor és beleszámít a táppénzbe, ha a dolgozót munkahelyi baleset éri. Sajnos a sima táppénzbe nem lehet beszámítani, mint ahogy nem alapja a GYES-nek vagy a GYED-nek sem. Ha a pénztári elszámolók alapján 1 hónapban 1 millió forint szervizdíj jött be egy céghez, annak az 1 millió forintnak fillérre pontosan ki is kell mennie és meg kell jelennie a dolgozók bankszámláján. Ha a szabályt zanzásítanánk: a kifizetés összegének meg kell egyeznie a nettó felszolgálási díj járulékokkal csökkentett értékével. Ebből a pénzből egyébként azok a munkavállalók is részesülhetnek, akik vendéggel nem találkoznak közvetlenül, így például a konyhai dolgozók. Vagyis: a szervizdíj útjának minden egyes megállója nyomot hagy a pénztárcánktól a vendéglátós dolgozó fizetéséig.

Hogy miért született meg ez az egész szervizdíjas mizéria? Az állam ezt a könnyített adókkal rendelkező bérfizetési módszert azért találta ki, mert a vendéglátásnak jellemzően olyan magas a munkaerőigénye, vagyis olyan alacsony az egy munkavállalóra jutó elérhető bevétele, hogy rendes adóterhek mellett nagyon nehezen lehet a béreket kigazdálkodni, illetve a bérek fehérítése is komoly cél lehetett a jogszabály megalkotásakor.

Na és akkor a borravaló vajon mi? És igen, ezzel fejezzük ki az elégedettségünket a minket kiszolgáló dolgozó felé. Mi döntjük el, hogy mennyit szeretnénk adni, de azt is, hogy valóban szeretnénk-e adni. Ha adunk, akkor a teljes (szervizdíjas összeg) 10 százalékát „illik” odaadni. És most egy kulisszatitok: ha tényleg jót akarunk a pincérnek, akkor készpénzben tesszük neki az asztalra.

Hogy miért?

Készpénzes borravaló: ehhez a cégnek jogilag nincs köze a dolgozó ezt hazaviszi, ha akarja, bevallja az adóbevallásában és ha akar, akkor fizethet utána nyugdíjjárulékot, így majd beleszámít a nyugdíjába.

Készpénzes, de közös kasszába megy: amikor dolgozók közös kasszájába kerül a borravaló és nem a munkavállalókhoz, akkor az összeg még mindig nem a cég bevétele lesz. Ezt a dolgozók közös megegyezése alapján osztják szét egymás között, általában úgynevezett pontrendszer alapján.

Hitelkártyás borravaló: így már nem tartozik a „vendégtől közvetlenül kapott kis értékű ajándék” kategóriába, hanem azonnal a cég által fizetett munkabér jellegű jövedelemmé válik. Itt nincs áfa, de kiosztani csak az összes munkabért terhelő adó megfizetése után lehet. Vagyis, amit elismerésünk összegéül szántunk, annak majdnem a fele elmegy az adókra.

A borravaló létkérdés

A felszolgálóknak közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több borravalót kapjanak. A nagy veszteség főként abból származik, hogy a szervízdíj megfizetésével a (magyar) vendégek letudottnak érzik a további extra adását. A felszolgálónak elemi érdeke fűződik a minél nagyobb borravaló eléréséhez, hiszen ez alapvetően érinti a megélhetését.

Forrás: Eventrend / Turizmus Online


Bulivillamossal ünnepel Budapest

Bulivillamossal ünnepel Budapest 

Idén is változatos programokkal ünnepelhetjük meg a főváros születésnapját, visszatér a mindig népszerű bulivillamos, megnyílik a korcsolyapálya a Városháza Parkban, a Merlin Színházban pedig a zenéjé és a táncé lesz a főszerep.
Klasszikus művek koktéllal, kézműves sörökkel – jön A zene éjszakája

Klasszikus művek koktéllal, kézműves sörökkel – jön A zene éjszakája 

November 9-én a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei ismét kilépnek a koncertteremből és belemerülnek a budapesti éjszakába.
Hazatérése nem kívánatos – új kiállítás a zsinagógában

Hazatérése nem kívánatos – új kiállítás a zsinagógában 

Hétköznapi emberek sorsa a Holokauszt árnyékában.
Több iskolában lőttek az egynaposnál hosszabb osztálykirándulásoknak

Több iskolában lőttek az egynaposnál hosszabb osztálykirándulásoknak 

A kialakult helyzet miatt hazai utaztatók, szállásadók és egyéb szolgáltatók eshetnek el komoly bevételektől.
MSZÉSZ trendriport: elégedettek lehetnek a hazai szállodák

MSZÉSZ trendriport: elégedettek lehetnek a hazai szállodák 

Régiós összehasonlításban is kiemelkedően teljesítettek a budapesti szállodák szeptemberben.
Hamarosan megszólal a háromszáz éves nagyharang

Hamarosan megszólal a háromszáz éves nagyharang 

Speciális módszerrel emelték ki a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház monumentális nagyharangját.
Rangos elismerés az etyeki cider üzem tervezőinek

Rangos elismerés az etyeki cider üzem tervezőinek 

Az etyeki BudaPrés Cider épülete rangos elismerést kapott a párizsi DNA Design Awards-on.
Izgalmas alkotások kalapács alatt

Izgalmas alkotások kalapács alatt 

Világsztárok alkotásai érkeznek a Virág Judit Galéria aukciójára – Vera Molnar és Reigl Judit egy-egy műve is kalapács alá kerül.
Nincs topon a digitális térben?  Érkezik a segítség

Nincs topon a digitális térben? Érkezik a segítség 

Az MTÜ a Google Magyarországgal közösen november folyamán hat állomásos, országos ingyenes tréningsorozatot indít.
Versenyképességet növelő uniós pályázati lehetőségek

Versenyképességet növelő uniós pályázati lehetőségek 

Ezúttal budapesti cégek is részesülhetnek az új digitalizációs és technológiai fejlesztési célú forrásokból.

Interjú

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.
Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket

Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket 

Senior Interior designer a Lissoni Associati-nál. A Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének tagja.