A népszokásban a Székesfehérvárhoz közeli falucska apraja-nagyja részt vesz. A programon idén is a környék számos iskolája, óvodája képviselteti magát, de a szomszédos megyékből is várnak turistacsoportokat a rendezvényre.

A mohai népszokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett "tyúkverésről" kapta, a tyúkok fenekét a maskarások furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet és a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.

A tikverőzés hivatalos honlapja is kiemeli, hogy a tikverőzés során a tyúkokat nem éri inzultus. A népszokás lényege valójában az, hogy a tyúkok bekormozásával elősegítsék az állatok termékenységét, vagyis, hogy több tojást tojjanak, amihez fontos, hogy az állat egészséges legyen.

Tikverőzéskor a jellegzetes maszkot és színes szalagokkal díszített gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatal férfiak 15 tagú menete hangos kiáltozással járja végig a kis falucskát, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő "szómatörökkel".

A színes farsangi menet tagjai betérnek minden házba-udvarba, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást mint a termékenység és bőség szimbólumát. A "varázslás" részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, hogy ezzel mindannyian a varázslat részeseivé legyenek.

A télkergető, farsangbúcsúztató tikverőzésnek érdekes eleme Mohán a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, tudományosan nem sikerült megállapítani. Feltehetően évtizedekkel ezelőtt jutott eszébe egy mókás legénynek, hogy korommal kenje be a nőket és az ötlet azóta beépült a tikverőzés programjába.